A Kreml azzal vádolj az Egyesült Államokat, hogy gazdasági háborút hirdetett Oroszország ellen, amely az energiapiacokon zűrzavart okoz. Washington kedd este döntött az orosz olaj- és földgázexport korlátozásáról: amerikai piaci szereplők nem vásárolhatnak ezekből. Moszkva most jelezte, hogy fontolóra veszi az orosz olaj és energia betiltására adott válaszlépését.

Oroszország gazdasága a Szovjetunió 1991-es bukása óta a legsúlyosabb válsággal néz szembe, miután a Nyugat súlyos szankciókat vetett ki szinte az egész orosz pénzügyi és vállalati rendszerre Moszkva ukrajnai invázióját követően. Vlagyimir Putyin elnök személyes vagyonát is elérhetetlenné tették, ahogy számos orosz oligarchát büntettek vagyonbefagyasztással. A Fitch szerint az orosz állam már fizetésképtelen, de még ha lenne is lehetősége utalni a kötvényhozamokat, akkor sem tenné ezt meg a szankciók miatt. A hitelminősítő szerint a szankciók, valamint a nyugati cégek önkéntes kivonulása miatt az orosz gazdaság államcsőd közelében van. Az EU ráadásul csütörtök-péntek vet ki újabb büntetőintézkedéseket, ezúttal már Fehéroroszországra is.

Kapcsolódó

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Nyugat szankcióit ellenséges cselekedetnek minősítette, amely felborította a globális piacokat, és azt mondta, nem világos, hogy a globális energiapiacokon milyen kihatása lesz az ellátási zavaroknak.

"Látják a bacchanáliát, az ellenséges bacchanáliát, amelyet a Nyugat vetett - és ez természetesen nagyon megnehezíti a helyzetet, és komoly gondolkodásra kényszerít bennünket" - jelentette ki Peszkov a Reuters szerint.

"Látjuk, hogy az energiapiacokon a helyzet meglehetősen turbulens módon alakul - és nem tudjuk, meddig fog ez tartani" - mondta Peszkov, aki ugyan beígérte az oroszok válaszcsapását az Egyesült Államoknak, de ennek részleteiről nem volt hajlandó beszélni.

Már súlyos a válság a világon

A Nyugat kísérlete, hogy elvágja Oroszországot - a világ egyik legnagyobb olaj-, gáz- és fémexportőrét - az árupiacokat sújtotta, és világszerte az infláció növekedésének veszélyét vetítette előre. Oroszország hétfőn azt mondta, hogy az olajárak hordónként 300 dollár fölé szökhetnek, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió betiltja az Oroszországból származó nyersolaj importját. A Brent hétfőn elérte a 139 dollárt, ami 2008 óta a legmagasabb árfolyam.

Oroszország szerint Európa évente mintegy 500 millió tonna olajat fogyaszt. Oroszország ennek mintegy 30 százalékát, azaz 150 millió tonnát, valamint 80 millió tonna petrolkémiai terméket szállít. Az európai gázellátás közel 40 százalékát biztosítják - az EU felhasználásának 36 százalékát. 

De az orosz állam más fontos nyersanyagok exportját is tilthatja: a globális nikkeltermelés 5 százalékát adja, de a világ kiváló minőségű nikkeltermelésének mintegy 20 százalékáért felel. Az egész Föld palládiumellátásának 40 százaléka érkezik a keleti országból, de Oroszország az egyik legnagyobb alumíniumexportőr is. Mindezek szállítmányozásának korlátozása súlyos csapást mérhetne a Nyugat iparára. Több piaci szereplő már most sem vásárol Moszkvától ezekből az alapanyagokból, ami az autógyártás közeli leállásával fenyeget, ennek jelei már Magyarországon is látszanak.

Egyelőre az energiára koncentrálnak

A Joe Biden amerikai elnök által bejelentett, az orosz olaj- és energiaimportra vonatkozó tilalommal kapcsolatban Peszkov azt mondta, hogy Oroszország megbízható energiaszállító volt, van és lesz.

"Moszkva azonban most nagyon komolyan elgondolkodik a válaszlépésen" - mondta Peszkov.

"A helyzet meglehetősen mély elemzést igényel, vizsgálni kell azokat a döntéseket, amelyeket Biden elnök bejelentett" - mondta Peszkov.

Ha azt kérdezik tőlem, hogy mit fog Oroszország tenni - Oroszország azt fogja tenni, ami szükséges az érdekei megvédéséhez

- fogalmazott szerdán Peszkov.

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.