A chileiek egyre inkább kezdik elveszteni a türelmüket az alkotmány újraírásának folyamatával kapcsolatban, főként azért, mert egyre másra kerülnek napvilágra a balos ötletek azzal kapcsolatban, mit is kéne beleírni egy 21. századi alaptörvénybe – írja a Financial Times. Az alkotmányozás ötlete a 2019. őszi tüntetések idején merült fel, amikor a latin-amerikai ország polgárait az egyenlőtlenség és a rossz közszolgáltatások miatt érzett felháborodásuk vitte az utcára.

Kilenc hónappal azt követően, hogy elkezdődött az alkotmányozási folyamat, a Cadem közvélemény-kutató intézet áprilisi felmérése szerint már csak a chileiek 46 százaléka támogatja az alkotmány átszabását. Eközben a szövegnek júliusra el kellene készülne és szeptember elején kötelező érvényű népszavazásnak kellene jóváhagynia a megújult alaptörvényt. Ha nem lesz meg a többség, akkor marad az 1980-ban, Augusto Pinocher vérfürdőben hatalomra került diktátor regnálása idején elfogadott alkotmány.

Kapcsolódó

Az alkotmányozást egy hét bizottságból álló gyűlés végzi, amely amatőr tagokból áll a tanároktól orvosokon és indián őslakosokon át a szociális munkásokig. A bizottságok a környezetvédelemtől a politikai rendszeren át a jogszolgáltatásig az állam különböző szféráit reprezentálják. A heves viták a televízió nyilvánossága előtt zajlanak. A bizottságok egyszerű többséggel fogadják el az alkotmányozási javaslatokat, amelyek a gyűlés elé kerülnek, ahol kétharmados többséggel válhatnak olyan javaslattá, amely bekerül az új alkotmány tervezetébe. Az elvetett javaslatokat módosítva újra be lehet vinni ebbe a döntéshozatali folyamatba. A júliusi határidő szűkösnek tűnik a befejezéshez.

Kívánságlista

Nem úgy festenek, mint akik alkotmányt írnak, hanem mint akik törvényeket alkotnak – értékelte a folyamatot Robert Funk, a Chilei Egyetem politológus professzora. Egy kívánságlistát állítottak össze olyan ügyekből, amelyek a közvélemény-kutatások szerint nem nagyon érdeklik a chileieket. A listán szerepel a bányaipar államosítása, a könnyű drogok legalizálása vagy a törvényhozás két háza közti hatalommegosztás eltörlése.

Az ember valóban úgy érzi, hogy rosszul szervezett a gyűlés munkája, de az alkotmányozás átláthatósága és a résztvevők sokfélesége értékessé teszi a folyamatot – véli Ricardo Montero jogász, akit a szocialista párt delegált a gyűlés tagjai közé. Szerinte valójában egy új szociális megállapodás készül, ami utat nyit az előtt, hogy az emberek jobban megférjenek egymással.

Felipe Harboe volt szenátor, aki tagja volt az országot 2019 előtt némi megszakítással két kormányzati cikluson át irányító balközép kormánykoalíciónak Michelle Bachelet elnöksége alatt, úgy látja, hogy az alkotmányozás „baloldali többséggel” zajlik, így nem reprezentálja az ország fele-fele megosztottságát. Az elmúlt évben megválasztott kongresszus éppen így oszlik ketté.

Csökkenő népszerűség

Az alkotmányozás döcögése rosszul jön a tavaly év végén megválasztott, márciustól hivatalba lépett új baloldali elnöki adminisztrációnak. A 36 éves Gabriel Boric, aki egészen mást képvisel, mint 72 éves konzervatív elődje, Sebastián Pinéra, az új alkotmány elfogadásával akarja megtámogatni progresszív programjának megvalósítását.

Boric zöldebb, az állam nagyobb szerepével működő gazdaságot ígér, ám az emberek egyelőre csak a világon mindenütt jelentkező folyamatokat, az árak és hitelkamatok gyors emelkedését érzékelik. Miközben az infláció 2008 óta nem látott tempóra, évi 9,4 százalékra gyorsult márciuban, az elnök népszerűségi mutatója 50 százalék alá süllyedt.

Ideges befektetők

Ha az alkotmány egyfajta egymással is szemben álló kívánságlistává válik, az jogbizonytalanságot teremthet, ami elfordíthatja a külföldi befektetőket Chilétől – mondja Patricio Navia, a New York University professzora. A cégvezetőket máris aggasztja, hogy szigorúbbá válhat bányászkodás feltételeinek környezetvédelmi szabályozása.

Még a kormányzás elején tartunk és messze van a szeptemberi népszavazás, de az ország vezetésének komolyan el kellene gondolkodnia azon, hogyan reagáljon, ha a szavazás érvénytelen lesz vagy a a szavazók visszautasítják az ajánlatot – mondja Robert Funk. A szociális elégedetlenség, amely 2019-ben elvezetett a tüntetésekhez, bármikor újra a felszínre törhet.