Donald Trump elnökkel szavazott már a héten a demokraták által vezetett képviselőház is, mivel az államfő megvétózta a 740 milliárd dollár keretösszegű jövő évi katonai költségvetést, amit kétpárti konszenzussal fogadtak el. A már a hónap elején elfogadott javaslatot pénteken a Szenátus újra megszavazta, hatályon kívül helyezve az elnöki vétót - írja a Reuters.
Az elnök szerdán közölt kifogásai között szerepelt, hogy a tervezetben nincs eléggé korlátozva a közösségi média, amely szerinte elfogult vele szemben, továbbá, hogy szerepel benne annak lehetősége, hogy átnevezzenek olyan katonai támaszpontokat, amelyeket néhai konföderációs parancsnokokról neveztek el. Trump ezenkívül kijelentette, hogy a tervezet legnagyobb nyertese Kína, illetve Oroszország, de ezt nem támasztotta alá semmilyen konkrétummal, csak például azzal a váddal, hogy hiányoznak belőle a kulcsfontosságú nemzetbiztonsági intézkedések, és a tervezet ellentmond annak a kormányzati törekvésnek, hogy a nemzetbiztonság és a külpolitika terén az Egyesült Államokat kell előtérbe helyezni, valamint annak a törekvésnek, hogy előbb-utóbb minden amerikai katonát haza kell hozni a külföldi állomásokról.
Pénteken viszont a Szenátus ezt teljességgel figyelmen kívül hagyta: a ritka újévi ülésen a szenátorok 81-13-ra szavazták meg a vétó érvénytelenítését, amivel jóval több voksot jelent, mint a szükséges kétharmados többség. Trump nyolc korábbi vétóját eddig a felsőházban fenntartotta a republikánus többség, most viszont szembementek vele. A védelmi költségvetésről szóló törvényt az 1960-as évek óta minden évben sikerült probléma nélkül elfogadni.
A mostani szenátusnak lényegében ez lett az utolsó döntése, egyúttal a szavazással, hogy a Covid-19 járványa és válsága miatti a kis jövedelműeket támogató pénzügyi segély összegét 600 dollárról 2000 dollárra emeljék. Alapvetően ez is Trump kezdeményezése volt az egyszeri támogatás mellett, de a Demokrata Párt beállt a segélynövelés mögé, így végül a republikánusok többségen múlt, hogy végül leszavazták a javaslatot. A felsőház a novemberi választások után átalakul, bár két georgiai szenátori helyéért még új szavazást tartanak, mert az első fordulóban senki nem szerzett 50 százalék feletti szavazatmennyiséget.
Joe Biden megválasztott elnök január 20-án teheti le hivatalos esküjét, mint az Egyesült Államok 46. elnöke.