Angela Merkel német kancellár támogatásáról biztosította az Európai Központi Bank (ECB) elhatározását, miszerint bizonyos feltételek teljesülése esetén közösségi beavatkozással kell leszorítani az eurótagországok államkötvényeinek hozamait - jelentette a Bloomberg. A kancellár kanadai látogatásának végén tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, Németország egyetért az ECB-vel abban, hogy az eurót meg kell védeni. Emellett elismerte, hogy szorít az idő, gyorsan előre kell lépni a válság visszaszorításában. A piacok első reakciói pozitívak voltak - erősödtek a tőzsdék -, a befektetők úgy értelmezték a kancellár szavait, hogy kiáll Mario Draghi, az európai jegybank elnöke mellett, aki a hónap elején a leszögezte, hogy mindenáron megvédik a közös európai valutát.
Arra a kérdésre, hogy az ECB visszatérhet-e a eurózónatagok kötvényeinek vásárlásához, Merkel azt mondta: a bank vezetői világossá tették, hogy bizonyos politikai lépésekhez kötik az esetleges újabb monetáris enyhítést. Merkel politikai nagyhét előtt áll: egymás után fogadja a bajban lévő országok vezetőit és tárgyal Francois Hollande francia államfővel is. Minden irányból nyomás nehezedik rá, hogy enyhítsék az EU-IMF segélyprogramok feltételeit, amit eddig német oldalról mereven elutasítottak.
Segítség, segítség!
Egyszerre szembesül azzal, hogy Madrid és Róma lényegében az szeretné, ha az eurózóna adósságközösségként is működne, ami leszoríthatná kötvényeik hozamát, hogy Athén meg akarja hosszabbíttatni segélyprogramja futamidejét, hogy enyhítse a társadalmi robbanással fenyegető megszorításokat, hogy az ECB elvárja a politikusoktól, hogy a kezükbe vegyék végre az irányítást, mert ez a feltétele annak, hogy enyhíthesse monetáris politikáját, illetve hogy saját pártja és koalíciós partnerei nem akarnak további engedményeket tenni, mondván: annak is főként a németek fizetnék meg az árát.
A legnagyobb veszély még mindig Görögországot fenyegeti. Sok elemző szerint akkor is csődbe mehet a görög állam, ha az athéni kormány megkapja a kért engedményeket, mivel még így sem tud annyi további kiadáscsökkentést és bevételnövelést összehozni, ami elegendő lesz az EU-ECB-IMF trojkának. A szeptemberit követő decemberi felülvizsgálat azt találhatja, hogy az ország reménytelenül letért arról az útról, amit a hitelezők finanszírozhatónak tartanak.
Hüm-hüm, hüm-hüm
Az elemzők vegyesen fogadták Merkel kiállását Draghi mellett. Van aki szerint ez egyértelmű jelzés arra, hogy monetáris enyhítés következik - derül ki a CNBC összefoglalójából. Még néhány hete is mindenki a görögök kilépéséről beszélt, míg most az a kérdés, hogyan fog kinézni az továbbra is régi tagságával működő eurózóna néhány év múlva. Az optimisták különösen fontosnak tartják, hogy a kancellár kiemelte az időtényezőt, azaz hogy sürgősnek tartja a válságkezelés felpörgetését.
A verbális beavatkozás hatása azonban gyorsan lecsenghet - hívják fel a figyelmet mások -, ha a piac észreveszi, hogy alapjaiban semmi sem változott meg. Különösen igaz lehet ez annak tükrében, hogy a Merkel-nyilatkozatot követő részvényár-emelkedés kis forgalom mellett történt. Az IHS Global Insingt tanácsadó cég szakértői például továbbra is Görögország kilépését jósolják az eurózónából jövő júliusra, és nagy kérdésnek tarják, hogyan lehet rendbe tenni a spanyol bankrendszert. Ugyanakkor elismerik, hogy az ECB-nek megvannak az eszközi a feszültségek enyhítésére.