London az EU-nak benyújtott reformjavaslatai között egyebek mellett azt követelte, hogy az uniós alapszerződés "egyre szorosabb egységére" (ever closer union) vonatkozó kitétel ne vonatkozzon rá.
A Rómában tartott informális megbeszélésen Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia külügyminisztere vett részt - írja az Euractive brüsszeli portál. A helyszín- és az időpontválasztás is szimbolikus volt. A hat ország egy híján hatvan éve Rómában írta alá az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződését, ami - a február 7-én "születésnapos" maastrichti szerződéssel együtt - jó pár lényeges módosítás után ma is az EU egyik alapszerződése.
A találkozó után kiadott közös közleményükben elismerték, hogy aggódnak az európai projekt miatt. Az EU "nagyon nehéz időket" él a migrációs válság és a terrorizmus fenyegetése miatt. Ugyanakkor amellett is kitartottak, hogy számukra a válasz a nagyobb, és nem a kevesebb integrációban rejlik, amivel nem kell mind a 28 uniós tagállammal egyetértenie.
A keddi munkavacsorát Olaszország kezdeményezte, amelynek balközép kormánya világossá tette, hogy szeretné, ha az EU magországai további lépéseket tennének a szorosabb integráció felé és előrelépnének a bankunió, a szorosabb fiskális harmonizáció, valamint a nagyobb politikai és biztonsági együttműködés felé. Ezek azok a területek, ahol az olaszok szerint a legkívánatosabb lenne az előrehaladás.
A brüsszeli portál szerint Olaszország is megkérdezi az állampolgárait egy online konzultáció révén - amit február 12-én indítanak el -, hogy miben látják az EU továbbfejlődésének lehetőségét. Ezt Laure Boldrini jelentette be kedden.
Üzentek az új tagállamoknak is
A közös közleményben az alapító tagállamok üzentek az új tagállamoknak is, amelyek némelyike a menekültválság kezelésére visszautasította a közös megoldást. A közlemény megemlíti a "kohézió megerősítését" is az EU-ban. Ez a kijelentés azonban nem mindig ugyanúgy értelmezett e tagállamok által - írják. Ezt ugyanis a kelet-közép-európai országok a források transzfereként értelmezik, miközben a régebbi tagállamok nagyobb szolidaritást szeretnének látni politikai szinten is, különösen a menekültválságot ügyében.