Az EU-nak ellen kell állnia a helyreállítási alappal kapcsolatos zsarolásnak, nem lehet engedni a magyar és lengyel követelésnek a jog uralmával kapcsolatos követelmények felvizezésével. Ezzel a felütéssel áll ki szerkesztőségi cikkben a Financial Times amellett, hogy mindenképpen el kell fogadni az EU helyreállítási alapját, ha a közös költségvetést a két tagország vétója miatt nem is lehetséges. A világ legolvasottabb pénzügyi napilapjának szerkesztői úgy vélik, hogy a tagországok látványos sikert értek el azzal, ahogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságra reagáltak.

Tavasszal néhány hónap alatt - az uniótól megszokott tempóhoz képest fénysebességgel - sikerült tető alá hozni azt a megállapodást, amely szerint a tagállamok 750 milliárd euró hitelt vesznek fel a járvány okozta gazdasági károk utáni helyreállításra. A kölcsönt részben további kedvezményes hitelként vehetik fel a tagállamok, részben támogatásként kapják. Ez a nehezen kiizzadt kompromisszum nagy lépés volt az uniós tagállamok szolidaritásának megerősítése felé, ám a keret elfogadását - egyben az 1,1 ezer milliárd eurós új hétéves költségvetés szavazását - leblokkolta, hogy a lengyel és a magyar kormányfő vétót akar emelni az állam- és kormányfők csúcsértekezletén.

Meghátrálhat az EU

A patthelyzet arra kényszerítheti az uniós tagállamokat, hogy elhalasszák vagy visszavágják ezt a befektetési tervet, amelynek célja munkahelyek teremtése és a gazdasági növekedés élénkítése a következő három évben. Korábban nem fordult elő, hogy a lengyel és a magyar nacionalista kormány ilyen fontos európai kezdeményezést blokkolt volna, ám az is igaz, hogy korábban soha nem kerültek szembe valós EU-s szankciókkal autoritárius viselkedésük miatt - véli a brit üzleti lap.

A Financial Times szerkesztői úgy látják, hogy válság a csúcspontja a demokratikus súlyok és ellensúlyok évek óta tartó leépítésének a két országban, amelyet a budapesti és varsói vezetés eddig lényegében büntetlenül tehetett. Eközben az EU óriási összegeket, 2018-ban például a két ország GDP-jének 3-5 százalékát elérő támogatásokat pumpált a magyar és a lengyel gazdaságba. Az EU kezében nem volt hatásos eszköz arra, hogy beavatkozzon a jog uralmának védelme érdekében. Magyarország esetén például a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) oltalma alatt állt, azzal a magyarázattal, hogy amíg házon belül van, addig hatni lehet a magyar kormánypártra a helyes viselkedés érdekében.

Befenyíteni a német befektetőkkel!

Az üzleti lap szerkesztői szerint Angela Merkel német kancellár mint az EPP legnagyobb pártja, a CDU vezetője hozzájárult ahhoz, hogy a dolgok idáig fajuljanak, és most, hogy a krízis az EU soros német elnöksége alatt mélyült el, rá hárul a feladat, hogy megoldja a problémát. A legrosszabb lépés a pénzosztás jogállamisági kritériumainak felvizezése lenne. Ez felbátorítaná Varsót és Budapestet, illetve más államok vezetőit, hogy túszul ejtsék az uniót.

Brüsszel kész írásba adni, hogy a jogállamisági feltétel nem irányul bizonyos országok ellen, ám Merkelnek ezt ki kellene egészítenie azzal, hogy világossá teszi: az unió nem nézi el tovább a demokratikus standardok leépítését és a jogszolgáltatás függetlenségének csorbítását. Azt is jeleznie kellene, hogy a német befektetők kétszer meg fogják gondolni, hogy az ilyen vétségeket elkövető országokba vigyék-e a tőkéjüket.

Végül a Financial Times szerkesztői szerint készen kell állniuk a tartalék tereknek a helyreállítási alap megmentése érdekében a lengyel és a magyar vétó megkerülésével. Van idő, mivel az alap semmiképpen sem állna fel a jövő év eleje előtt és csak 2021 későbbi időidőszakában kezdené fizetni támogatásait. Az új költségvetés hiányában a régi működne tovább januártól, miközben a jogállamisági követelmények életbe lépnének. Magyarországnak és Lengyelországnak sok vesztenivalója van, itt az ideje, hogy kormányaik lássák zsarolásuk árát.