A szlovéniai bankoknak 4,8 milliárd euróra van szükségük ahhoz, hogy pótolják behajthatatlan követeléseiket - tette közzé az elmúlt hónapokban végzett stressztesztjének eredményét a ljubljanai központi bank. Ezt a összeget az ország várhatóan saját erejéből elő tudja teremteni, nincs tehát szüksége az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap kedvezményes hitelére - vélik a jegybank szakértői.
A szlovén bankrendszer becslések szerint 7,9 milliárd euró rossz hitel terhe alatt nyög, ami megegyezik a GDP ötödével. A pénzügyi válság előtt a zavaros tulajdonosi hátterű szlovén bankok meglehetősen laza feltételekkel nyújtották hiteleiket, hozzájárulva egy ingatlanfejlesztési buborék felfúvódásához is - ennek a öröksége terheli máig a pénzintézeteket.
Menni fog
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa kijelentette, hogy a stresszteszt eredménye alapján úgy látják, Szlovéniának nincs szüksége uniós mentőcsomagra. A vizsgálat eredményét ismertető Bostjan Jazbec, a jegybank elnöke azt mondta, hogy az ország három legnagyobb bankjának - amelyek állami tulajdonban vannak - 3,12 milliárd eurós tőkeinjekcióra van szüksége.
Ezt az összeget úgy bontják szét, hogy 2,1 milliárd eurót átutalnak készpénzben, 905 milliónyi banki kötvényre pedig állami visszafizetési garanciát vállalnak. További segítségként 441 millió euró veszteségüket ráterhelik alárendelt hitelezőikre. Öt kisebb bank 2014 júniusáig 1,1 milliárd euró tőkére számíthat, amit magánforrásból akarnak biztosítani. Ez összességében azt jelenti, hogy a 4,8 milliárdos tőkeszükségletből csak 3,1-3,2 milliárdot terhelnének az adófizetőkre.
Nem fog menni
A kormány már korábban engedélyt kapott a parlamenttől arra, hogy legfeljebb 4,7 milliárd eurót elköltsön a bankok feltőkésítésére. Emellett azt tervezik, hogy négymilliárd eurónyi kétes hitelt átcsoportosítanak egy úgynevezett rossz bankba, ami eladhatóbbá tenné a pénzintézeteket. Az átcsoportosításhoz szükség van az EU engedélyére.
Ha Szlovénia most ugyan elkerülheti a pénzügyi összeomlást, ám hosszabb távon válságos időszak elé néz, mivel hozzá kell igazítania gazdaságát a pénzügyi válság nyomán eldurvult nemzetközi üzleti környezethez - idézi elemzők véleményét a Reuters. A kormány kénytelen lesz mindenáron eladni bizonyos féltve őrzött vagyonelemeit, köztük bankokat, távközlési cégeket, szupermarketláncokat és újságokat. Emellett fel kell adni a szociális jogok egy részét, például azt a szabályt, amely szerint a munkaadóknak hozzá kell járulniuk munkavállalóik ebédköltségéhez.