Mario Draghi sikeresnek értékelte a világ tizenkilenc legfejlettebb országa és az EU állam- és kormányfőinek kétnapos találkozóját, ám de egyáltalán nem volt könnyű megállapodásra jutni. Sajtóforrások szerint a delegációk az utolsó percekig dolgoztak a húszoldalas zárónyilatkozat végleges formáján - írja az MTI római tudósítója.
Az olasz kormányfő úgy vélte, hogy az utóbbi években kevéssé aktív G20-csoport hozzáállása hirtelen megváltozott, "mintha a pandémia, a klímaválság, valamint az általuk okozott társadalmi egyenlőtlenségek hatására tudatosodott, hogy a korszakváltó kihívásokkal nem lehet egyedül szembeszállni".
Kapcsolódó
Draghi eredménynek nevezte, hogy a csúcs elfogadta azt a tudományos megállapítást, miszerint az évszázad feléig 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést, és hangsúlyozta a szénsemlegesség melletti elkötelezettséget. Elemzők figyelmeztettek arra, hogy annak pontos dátuma kimaradt a zárónyilatkozatból, de Mario Draghi kiemelte, hogy az évszázad közepére való általános utalás "konkrétabb bármilyen korábbi dokumentumban szereplő időpontnál".
A szén-dioxid-kibocsátás felszámolását 2050-re akarják elérni, de "nem hiszem, hogy ez sikerülni fog" - véli Draghi. A világ vezető országai évi százmilliárd dolláros támogatásról egyeztek meg, amivel a fejlődő országok klímapolitikáját segítik.
A miniszterelnök Kína részéről nagyobb ellenállást várt, de Peking és Moszkva is elfogadta a 1,5 Celsius fokos határt, ami "nagy erőfeszítéseket követel". Kína gyártja a világ acéltermelésének majdnem felét szénenergia felhasználásával.
Mostantól a G20-t ismét közös ambíciók vezetik. "A fiatalok és az aktivisták cselekvésre buzdítanak, és ez a csúcstalálkozó tartalmas volt" - fogalmazott Mario Draghi a környezeti aktivista Greta Thunberg korábbi kijelentéseire utalva, aki szeptember végén Milánóban azt mondta, hogy a politikusok tettek helyett csak szónokolnak.
Mario Draghi a csúcstalálkozó eredményei között említette a globális minimumadó bevezetéséről szóló megállapodást. Jelentősnek tartotta, hogy a csúcstalálkozón külön szekciót szenteltek az állami és a magánszektor közötti együttműködésnek hangoztatva, hogy "így lehet finanszírozni a klímaváltozás megfékezését".
Sikernek tartotta az Egyesült Államok és az EU közötti acél- és alumíniumtermékek vámkötelessége enyhítéséről született megállapodást.
Zöldgazdaság 2022
Kiknek kell megfizetnie a fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeti költségeket, és hogyan lehet elérni azt, hogy valóban azok fizessenek, akik a legnagyobb problémát okozzák? Többek között erről is szó lesz a január 28-ai konferencián, melyen Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is előadást tart.