Változatlan kamatokkal, érdemi új iránymutatás nélkül zárult Mario Draghi utolsó kormányzótanácsi ülése mint az Európai Központi Bank (ECB) elnöke. Az eurozóna jegybankja további eszközvásárlást tart szükségesnek korábbi programja mintájára, a lassuló növekedés miatt ezt látja szükségesnek, hogy megközelítse, de el ne érje 2 százalékos középtávú inflációs célját.

Az ülést követő utolsó tájékoztatóján Draghi a jövőben várható további gazdasági lassulást emelte ki, mint a legnagyobb veszélyforrást. Ennek most az eddigieknél is nagyobb a kockázata, ezt mutatják a gyártócégek évek óta nem látott gyenge bizalmi mutatói, a bizalmatlanság mostanra elkezdett a szolgáltatószektorba is begyűrűzni. Ehhez csak hozzáadódnak a nemzetközi geopolitikai folyamatok, mint amilyen a brexit, vagy a kereskedelmi háború és a közel-keleti feszültségek.

Jó hír, hogy az eurozónában magas a foglalkoztatottság és emelkednek a bérek, de az ECB így is úgy látja, szükség van a tagállamok költségvetési szerepvállalására. Ez egy bonyolult kérdés. Azok az országok nem költenek amelyek megtehetnék, illetve azok támaszkodnának a fiskális eszközökre ahol eleve stabilitási kockázatok vannak. Draghi szerint szüksége lenne egy központi fiskális keretrendszerre a hatékony elosztáshoz és felügyelethez, ami most még nem létezik.

Vérfrissítés

Draghi többször is igyekezett eloszlatni azokat a kérdéseket, amelyek az ECB kormányzótanácsának belső megosztottságára, esetleges hitelességi problémáira vagy döntésképtelenségére irányultak. Kiemelt több olyan kérdést, amiben egyhangúan vagy nagy többséggel döntött a kormányzótanács.

Egyben méltatta utódját, mondván, hogy Christine Lagarde pontosan tudja, hogy mit kell tennie, jó szakértői stábra támaszkodhat, és ideje is lesz még bőven, hogy megtalálja a saját politikai irányát.

A valutaalap korábbi, az ECB novembertől hivatalban lévő elnöke előtt a piaci elemzők az első és legégetőbb feladatnak épp az esetleges belső nézeteltérések elsimítását látják. Ez legutóbb abban csúcsosodott ki, hogy Sabine Lautenschläger idő előtt lemondott a kormányzótanácsban betöltött tisztségéről, folytatva ezzel a német tanácstagok hagyományait.

Helyére Németország Isabel Schnabel közgazdászprofesszort szeretné. Draghi üdvözölte a jelölést, és elsőre a piac is, mivel kevésbé konfrontatív hozzáállás remélhető Schanbel érkezésével.

Németország ezzel sokkal jobban és konstruktívabban hozzájárulhat az ECB döntéseihez mint a szokásos "nein"

- mondta Carsten Brzeski, az ING szakértője.

Az ECB tegnap támogatta Fabio Panetta jelölését az ECB igazgatóságába, egyben a döntéshozó kormányzótanácsba. Panetta jelenleg az olasz jegybank alelnöke és Benoît Cœuré helyére érkezne, akinek nyolcéves megbízatása idén év végén jár le.