Oroszország kész arra, hogy képviselői találkozzanak az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) megbízottaival, illetve az olajkartellen kívüli más országok szakértőivel az olajpiaci helyzet áttekintése céljából - idézte a moszkvai kormány energiaügyi minisztere, Alekszander Novak nyilatkozatát a CNBC. Novak azt sejtette, hogy egy ilyen találkozó létrejöhet, hiszen arról beszélt, hogy ha ez megtörténik, akkor arra elküldik képviselőiket.

Megjegyzését megfejelte azzal, hogy újságírók előtt kijelentette: Oroszország és Szaúd-Arábia a hónap végére találkozót tervez, amelyen egyebek mellett az energiaipar kérdéseiről tárgyalnak. Ez a két ország hozza felszínre a legtöbb olajat a világon, napi kitermelésük 10-10 millió hordó körül alakul.

Máris nőtt az ár

Novak nyilatkozatára érzékeny reagált az olajár: a londoni Brent jegyzése 70 centtel, 49 dollár/hordó közelébe emelkedett hétfőn, az észak-amerikai WTI 57 centtel drágult, meghaladva a 46 dollár/hordós árat. A két szabvány már a múlt hét utolsó napjaiban is drágult. Ha az OPEC és Oroszország megállapodnak az olajkínálat csökkentéséről, az gyorsan meglátszana a kőolajtermékek, így a benzin drágulásában is.

Ez azonban egyelőre enyhén szólva kétséges. Az OPEC a CNBC megkeresésére nem kommentálta azt a feltételezést, hogy a következő hónapokban létrejöhet-e egy orosz-OPEC találkozó. A moszkvai energiaminisztérium félig-meddig cáfolva a minisztert arról tájékoztatta a hírportált, hogy nem tud egy ilyen tanácskozás tervéről, továbbá jelezte: nem változott az az orosz politika, amely szerint nem működnek együtt az OPEC-kel.

Folytatnák a beszélgetést

Az alacsony olajárak súlyos károkat okoznak az energiahordozó-exporttól függő országoknak, főként Oroszországnak, Mexikónak, Venezuelának és Nigériának, amelyek drágábban termelnek, mint az Öböl menti országok. Az OPEC közel egy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy ennek ellenére nem csökkenti exportját, mert ez esetben tovább mérséklődhetne piaci részesedése az USA olajpala-termelőivel szemben.

A kartell és Moszkva képviselői májusban találkoztak, hogy megvitassák, milyen választ adnak a 2014 júniusában megindult drámai olajárcsökkenésre. Akkor az oroszok visszautasították, hogy mérsékeljék kitermelésüket - érhetően, hiszen az OPEC is ezt teszi. Ugyanakkor májusban az egyeztetés folytatásáról döntöttek, ami arra utal, hogy az OPEC esetleg hajlandó lenne újragondolni stratégiáját, és együttműködhet Oroszországgal.

Adóemelés

Eközben Moszkva más utakat is keres arra, hogy pótolja az olajexportnak köszönhető költségvetési bevételek visszaesését. A pénzügyminisztérium nemrégiben készült el egy adóemelési tervvel, amely több jövedelmet szivattyúzna át az államkasszába az olajcégektől. A tárca arra hivatkozik, hogy a gyenge rubelnek köszönhetően a cégek bevétele kevésbé csökkent, mint amennyi visszaesés az olajárcsökkenésből következne.

A RIA Novosztyi hírügynökség értesülése szerint a kormányzati terv jókora bevételtöbblettel számol. Az adóemelés 1,6 ezer milliárd rubel (24,1 milliárd dollár, a magyar GDP közel negyede) pluszt hozna a büdzsének 2016 és 2018 között. Az energiaminisztérium ellenzi a pénzügyminisztérium tervét. Minden bizonnyal attól tartanak, hogy az elvonás megnyirbálná a vállalatok technológiai fejlesztésekre rendelkezésre álló, befektethető tőkéjét.