Az európai nukleáris erőművek biztonságosságát feltárni hivatott vizsgálat arra kereste a választ, miként viselnének el a létesítmények egy természeti katasztrófát vagy valamilyen emberi tévedést vagy terroristatámadást. A 143 létesítmény helyzetét áttekintő kutatás hibák százait fedezte fel, amelyek kijavítása összesen 25 milliárd euróba kerülhet - derül ki a BBC cikkéből. Az atomenergia-ellenes csoportok máris azzal reagáltak a kiszivárogtatott jelentésre, hogy az abban foglalt figyelmeztetések nem elég kemények, míg az nukleáris energia felhasználását szabályozó európai hatóság arra figyelmeztetett, hogy a túl erős hang alááshatja a nagyközönség atomenergiába vetett bizalmát.

A dokumentum, amely holnap kerülhet hivatalosan nyilvánosságra, 47 nukleáris erőmű 111 reaktorával kapcsolatban állapítja meg, hogy 30 kilométeres környezetükben több mint százezer ember él. A stressztesztek konklúziója szerint gyakorlatilag minden atomerőműben szükség van a biztonsági szabályok, technológiák javítására. Utóbbit annak ellenére állapították meg a vizsgálatot végző szakemberek, hogy az fukusimai atomerőmű 2011. márciusi balesete óta - amikor a Japán északkeleti részét megrázó földrengést követő cunami elöntötte a létesítmény alagsorában lévő áramfejlesztőket, ezért leállt a reaktorok hűtése, ami három egységben leolvadáshoz vezetett - több száz biztonsági intézkedést hoztak.

Még mindig kísért Csernobil

A több mint 25 évvel ezelőtt történt csernobili katasztrófa és más balesetek nyomán számos új biztonsági szabály bevezetését írták elő a nukleáris energia felhasználását szabályzó hatóságok, ám a stresszteszt azt mutatta, hogy egyes országokban még mindig késlekednek ezek végrehajtásával. Két meg nem nevezett országban négy olyan reaktort találtak, amelyeknél áramszünet esetén csak valamivel kevesebb mint egy óra után lehetne helyreállítani a biztonsági rendszerek működését.

Franciaországban, Európa legtöbb atomerőművével rendelkező országában, ahol az áramellátás 80 százalékban ebből a forrásból származik, mind az 58 nukleáris reaktornál találtak biztonsági lyukakat. Nem egészen egy hónapon belül történt az észak-franciaországi Essenheimben az a baleset, amelyben a vezetékrendszerből kitörő gőz két embert leforrázott. Ebben a létesítményben működnek az ország legöregebb reaktorai, amelyek lezárásáért állandóan tüntetnek a nukleáris energiát ellenző civil szervezetek.

Hiányzik a tartalék vezérlőterem

A jelentés komoly hiányosságokat talált Nagy-Britanniában is. Kiderült, hogy a legtöbb erőműben csak egy vezérlőterem van, így ha az megsemmisül vagy elszennyeződik, akkor nincs olyan helyiség, ahonnan le lehet állítani a reaktorokat. A brit energiaügyi minisztérium szerint nincsenek bizonyítékok arra, hogy az ország nukleáris létesítményei ne lennének biztonságosak. Ugyanakkor a kormány folyamatosan javítja a létesítmények védelmét.

Németországnak másfajta gondokkal, nevezetesen az erőművek fokozatos leállításának feladatával kell szemben néznie, miután a kormány és a parlament a fukusimai katasztrófa után úgy döntött, hogy 2022-től lemondanak az atomenergiáról az alternatív források és a földgáz javára. Máshol, például Franciaországban növelték az ágazatba invesztált befektetéseket, hogy tartósan használhatóvá tegyék a nukleáris létesítményeket.