Az Ukrajnában kialakult politikai-katonai válság izgalomba hozta az árupiaci kereskedőket, a Krím-félsziget orosz inváziója nyomán a búza és a kukorica tőzsdei jegyzése is nőtt. Az előbbi öt százalékkal, 6,44 dollár/vékára drágult a mai ázsiai kereskedésben, az utóbbi ára 0,4 százalékkal, 4,68 dollárra mérséklődött ugyan, ám a hét első napján megjárta a 4,82 dollár/vékás szintet is. Ez volt szeptember óta a legmagasabb ár.
Nem szabad lebecsülni a fekete-tengeri régió jelentőségét a világ gabonaellátásában - idézte a CNBC Luke Mathews, a Commonwealth Bank of Australia agrártermékkel foglalkozó piaci stratégájának feljegyzését. A szakértő idézi az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adatait, amelyek szerint Oroszország és Ukrajna együtt a világ búzakereskedelmének 17 százalékát adják. Az utóbbi ország a világ kukoricaexportjának 16 százalékáért felelős.
Árak fel
Az ukrán gabonaexport zavarai hathatnak a világpiaci árakra - derül ki az amerikai Morgan Stanley bank elemzőinek feljegyzéséből. Ha a válságos helyzet elhúzódik, akkor nőhetnek a termelés költségei, akár gyorsan felmehet az üzemanyagok, a növényvédő szerek ára, ami a termőterület szűküléséhez vezethet. Emellett hrivnya gyengülése arra késztetheti az agrártermelőket, hogy termékeik raktározásával próbálják átvészelni a nehéz időket, ami tovább mérsékelheti a piaci kínálatot.
Az ukrajnai felfordulás éppen akkor okoz fejfájást a tőzsdei befektetőknek, amikor az ausztrál és az argentin búzatermelés is eshet, részben szárazságok, részben politikai bizonytalanság miatt. Eközben a világpiaci kereslet nő.
Más kérdés, hogy ez hogyan jelentkezik a pékáruk kiskereskedelmi árában. A nyersanyag költsége csupán nyolc százaléka a bolti árnak, ezért gyors hatásra nem lehet számítani. Ugyanakkor ha lesz drágulás, akkor a gabonaárak csökkenése nem vezet majd a kiskerárak arányos mérséklődéséhez. Az élelmiszerekben felhasznált gabona ára 2006 és 2009 között majdnem 130 százalékkal ugrott meg 2006 elejéhez képest, ami 20 százalékkal drágította a pékárukat. A 2009 végét követő 47 százalékos nyersanyagáresés nyomán azonban csak 1,3 százalékkal morzsolódtak le a bolti árak az USA-ban.