Nagyezsda Jermakova, a belorusz jegybank elnöke meglepő helyen, egy porcelánedény-gyári látogatásán közölte, hogy a kormány hajlamos fontolóra venni a belorusz rubel denominálását megfelelő feltételek esetén, ami jövőre következhet be. A bankvezér eddig következetesen elzárkózott a denominációtól. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nemzeti valuta lecserélése az orosz rubelre (aminek Alekszandr Lukasenko elnök az élharcosa) nincs napirenden, s ő személyesen ellenzi azt.
A BelaPAN hírügynökség beszámolója szerint azonban Jermakova számos feltételt támasztott a pénzcseréhez. Közölte, hogy ehhez túl kell jussanak a tavalyi válságon, talpra kell állítani a gazdaságot és rendbe tenni a pénzügyi rendszert úgy, hogy a kamatok legalább 10 százalék alá süllyedjenek. Figyelmeztetett arra, hogy minden denomináció emeli az inflációt. Tapasztalatból beszél, hiszen Belaruszban 1994-ben és 2000-ben is ilyen lépésre kényszerültek, az utóbbiban három nullát vágtak le a számok végéről és új bankjegyeket bocsátottak ki.
Ami az inflációt illeti, s amelynek magas szintje értelmetlenné tenné ezt az akciót, rossz hír, hogy márciusban nemcsak Európában, de a szovjet utódállamok között is a legmagasabb inflációt produkálta - közölte a minszki központi statisztikai hivatal (Belstat). A havi fogyasztói árindex 1,5 százalékos emelkedést mutatott, ami a magyarországinak csaknem a kétszerese, az orosznak a háromszorosa és a szlovákiainak az ötszöröse. Tavaly az éves infláció 108,7 százalékos volt, amit a kormány idén 19-22 százalékra tervezett leszorítani, Lukasenko azonban jó diktátorhoz méltón ezt is kevesellte, és utasítást adott a célszám leszorítására 13-15 százalékra.
Sztanyiszlav Bogdankevics, a jegybank volt elnöke a minszki Telegrafnak nyilatkozva azt mondta, hogy a denomináció végrehajtásához legalább 7-9 százalékra kell leszorítani az inflációt. Kevés esély van erre olyan gazdaságpolitika mellett, amely 3 százalékos GDP növekedési prognózis mellett a közalkalmazotti béreket 20 százalékkal akarja felemelni.