Ígéretes ötlettel állt elő az olajárak stabilizálására február közepén Oroszország és Szaúd-Arábia, a világ két legnagyobb olajtermelője, illetve Katar és Venezuela, ám a megvalósítás útján még az első lépést sem tették meg - írta a Bloomberg. A négy ország jelezte, hogy kész befagyasztani a januári szinten olajkitermelését, ha többi olajállam is vállalja ezt.

Akkor úgy tűnt, mi sem egyszerűbb ennél: ha van elég sok jelentkező, akkor össze kell hívni egy találkozót az akcióba beszálló országok részvételével, és meg kell állapodni a részletekről. A végeredmény a piaci túlkínálat csökkentése lehet, ami áldásos árfelhajtó hatással járna.

Nem ilyen egyszerű

Az elmúlt hetek azonban ötleteléssel teltek: ahogy az egyik fél megjelölt egy helyet és időpontot, valamelyik másik azonnal előállt egy ellenjavaslattal. Ali al-Naimi Szaúd-Arábia befolyásos olajminisztere óvatosan csak annyit mondott a múlt hónap végén egy houstoni konferencián, hogy a lehetőségeket márciusban vitatják meg.

Nigériai kollégája, Emmanuel Kachikwu két hétre rá kijelentette, hogy március 20-án ülnek tárgyalóasztalhoz Oroszországban. A RBC sajtóorgánum híre szerint Szentpétervár lett volna a helyszín, az orosz energiaügyi minisztérium azonban cáfolta ezt az információt, mondván: még nincs döntés az értekezlet helyéről.

Nevetséges

Alekszander Novak orosz energiaügyi miniszter márciusi eleji tévényilatkozatában azt mondta, hogy március 20. és április 1. között lesz a találkozó Oroszországban, Dohában vagy Bécsben.

A tárcavezető szóvivője szerint főnöke addig is március közepén Iránba utazik. Lesz miről beszélgetnie Teheránban, ugyanis az iráni vezetés, amely az ENSZ-embargó miatti többéves kényszerszünet után növelni akarja exportját, nevetségesnek minősítette a szaúdi-orosz kezdeményezést.

Halva született?

Más jelei is vannak annak, hogy a megállapodás halva született. Olyan országok, amelyek először üdvözölték a javaslatot, kicsit belegondolva úgy látják, okosabb elképzelésekre lenne szükség. A befagyasztás nem elég erős intézkedés a túlkínálat csökkentéséhez - jelentette ki az algériai energiaügyi miniszter.

A latin-amerikai olajtermelő országok is így láthatják ezt. Legalábbis erre utal, hogy az illetékes ecuadori miniszter szerint a térség olajállamainak tervezett quitói értekezlete a kitermelés csökkentését kezdeményezte volna. (Emiatt aztán Ecuador időt kért, lemondta a részvételt, így elhalasztották a tanácskozást. A hivatalos indoklás szerint az időpontok egyeztetésével akadtak gondok.)

Nincs jelentősége

Az IEA energiapiaci tanácsadó szervezet szerint nem sok jelentősége van a latin-amerikai országok szervezkedésének, mert kitermelésük így is, úgy is stagnálni vagy csökkenni fog a következő 12 hónapban. Kazahsztán hasonló cipőben jár: reagálva az orosz-szaúdi javaslatra jelezte, hogy kitermelése mindenképpen esni fog idén.

Így eddig Azerbajdzsán jelezte egyértelműen, hogy csatlakozna a kitermelés korlátozásához, Omán olajminisztere pedig pozitívnak minősítette a javaslatot.

Kevés lesz

A szakértők egyetértenek abban, hogy a befagyasztás, ha megvalósul is, kevés. Szórakoztató hallani, hogy szinte minden nap más helyszínt és időpontot jelölnek meg az erről folytatandó tanácskozásra - mondta Giovanni Staunovo, az UBS elemzője, aki szerint a limit rövid távon nem szünteti meg a túlkínálatot.

A Commerzbank elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a korlátozásnak alig lesz hatása a világ olajtermelésére, ha Irán nem mond le bővítési tervéről. A perzsa állam napi egymillió hordóra akarja feltornászni olajexportját, és ennek a folyamatnak még nagyon az elején tart.

Akármi is lesz

Az egyeztetés elakadhat, és lehet, hogy ha végül meg is tartják, akkor sem hoz semmilyen eredményt - vonta le a végközvetkeztetést Dávid Hufton, a londoni PVM Group brókercég vezérigazgatója. Ha lesz is valamilyen megállapodás, akármi is legyen ebben, aligha hatja majd meg a piacot - tette hozzá.

A Brent ára részben a kitermelési korláttal kapcsolatos találgatások miatt közel ötödével 40 dollár/hordó fölé nőtt márciusban.