Március vége óta tartanak Örményországban azok a tömegmegmozdulások, amelyeket az Állampolgári Szerződés nevű ellenzéki párt és más civil szervezetek kezdeményeztek Szerzs Szargszjan jelenlegi kormányfő lemondatásáért.

A tiltakozások hétfőre értek be: a hatalmát az államfőiből a kormányfőibe menteni igyekvő Szargszjan végül lemondott. Ekkor a 160 ezres tiltakozások mellé már a hadseregből is többen odaálltak, ami döntő lehetett abban, hogy a kormányfő végül lemondott - írja az Index.

Kapcsolódó

"Távozom az ország vezetői tisztségéből" - idézte az MTI az örmény miniszterelnöki hivatal sajtószolgálatának közleménye alapján Szerzs Szargszjánt.

"Nikol Pasinjánnak, az elégedetlenségi mozgalom vezetőjének, parlamenti képviselőnek igaza volt. Én pedig tévedtem" - tette hozzá a 63 éves politikus az Armenpress hivatalos hírügynökség jelentése szerint.

"A jelenlegi helyzetben több megoldás is van, de én egyiket sem választom. Ez nem az én stílusom. Lemondok az ország vezetéséről és az örmény kormányfő tisztségéről. Békét, harmóniát és toleranciát kívánok mindnyájunknak" - tette hozzá a politikus.

A kormányfő lemondását tízezrek ünnepelték a jereváni Köztársaság téren.

Putyin szövetségese volt

A volt államfőt Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségesének tartották, és 2008 óta töltötte be az államfői tisztséget, a parlament április 17-én választotta meg kormányfővé.

Szargszján második ciklusának idején, 2015-ben az országban népszavazást tartottak a parlamentáris rendszerre való áttérésről, valamint arról, hogy az új rendszer az elnök ciklusának végén, azaz most lép életbe. Ez az Index szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elnöki jogkörök - végrehajtó hatalom, a hadsereg tényleges főparancsnoka - 2018 áprilisától átkerülnek a miniszterelnökhöz.

A hárommilliós Örményország választási rendszerét átalakították, a parlamenti képviselők számát lecsökkentették 105-re, megnehezítve az ellenzéki pártok bejutását, a választókerületek határait pedig úgy húzták meg, hogy az a kormánypárti képviselők bejutásának kedvezzen. Az örmény-grúz határ grúz oldalán élő örmények szintén választójogot kaptak, ők is a kormánypártot erősítik voksaikkal.

Az Index szerint senkit sem lepett meg, hogy április 17-én a nagy parlamenti többséggel bíró kormánypárt kormányfővé választotta Szargszjant. A portál azonban megjegyzi, hogy külföldi megfigyelők szerint a 2015-ös népszavazáson példátlan mértékű csalás történt. Kritikusok szerint a volt államfő ezzel a lépéssel beláthatatlan időre kívánta bebetonozni hatalmát, ezúttal kormányfőként.

Egyre nőtt az elégedetlenség

Mivel a jelenlegi alkotmány értelmében Szargszjan közvetlen választás nélkül kapta meg a végrehajtói és katonai hatalmat, ráadásul újraválaszthatósági korlát nélkül, a Nikol Pasinjan vezette Állampolgári Szerződés párt és más ellenzéki szervezetek még az elnöki mandátum lejárta előtt nagyszabású akciókat és polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményeztek.

A tüntetési hullám április 16-ára mát több tízezresre duzzadt és a rendőrök könnygázt és gránátokat is bevetett a demonstrálók ellen. Mindhiába, hiszen másnap az ellenzék blokád alá vette a főbb állami épületeket, a közlekedés megbénult a fővárosban. A polgári engedetlenség egyre szélesebb rétegekre terjedt ki.

Miután az ellenzék már tizenegyedik napja tüntetett Szargszjan megválasztása ellen, a tüntetőkhöz hétfőn Jerevánban már egyenruhás katonák is csatlakoztak. Az ország minden nagyvárosában megmozdulásokat tartottak, a tüntetők eltorlaszolták a főútvonalakat, sztrájkokat hirdettek és kormányellenes jelszavakat skandáltak.

Az MTI szerint az örmény rendőrség hétfőn bejelentette, hogy ura a helyzetnek a köztársaságban, egyúttal felszólította az állampolgárokat, hogy "ne üljenek föl a közvéleményt megtévesztő hazug nyilatkozatoknak és félretájékoztatásnak".

Brüsszel nyugtatott

Az Európa Bizottság önmérsékletre és a nemzetközi kötelezettségvállalások betartására szólította fel az örmény hatóságokat.

"A gyülekezési jog egyetemleges, és mindenkinek alapvető joga, ezért felszólítjuk az örmény hatóságokat, lépjenek fel önmérséklettel és kiegyensúlyozottan, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően" - jelentette ki Maja Kocijancic, az EB szóvivője.

A módosított alkotmány értelmében a kormányfő kezében összpontosul a nagyobb hatalom a kaukázusi köztárságban, az elnöknek többnyire ceremoniális feladatai vannak.

Fél nap alatt szerte foszlott a biztos pozíciót

Örményországban április 16-án, egy nappal Szargszján kormányfővé választása előtt kezdődtek a tiltakozó megmozdulások. Árpilis 22-én a jereváni Marriott szállodában megpróbálták tárgyalóasztalhoz ültetni Szargszjánt és az ellenzék vezérét, Nikol Pasinjánt.

Az örmény főügyészség április 22-én megerősítette, hogy Pasinjánt szombaton több más képviselővel együtt engedély nélküli gyülekezés miatt, miután Pasinján találkozott Armen Szarkiszján államfővel, őrizetbe vették, de hétfőn kiengedték őket a fogdából.

Az este 7 órára meghirdetett békés tüntetést már nélkülük tartották az egymilliós Jerevánban. A résztvevők száma becslések szerint százezer körül mozgott. (Az MTI tudósítása szerint a vasárnapi tüntetésen 50 ezren vettek részt.)

Vasárnap estig az előállított, előzetesbe került és letartóztatott emberek száma a Hetq.am oknyomozó portál szerint elérte a 319-et - írja az Index. Ekkor még úgy tűnt, Szargszjan képes lesz tartani pozícióit, ám ez fél nappal később szertefoszlott a Dél-Kaukázus legszegényebb országában.

Képünk forrása: AFP photo/Vano SHLAMOV