Ahogy egyre erősebb verseny folyik a világ lítiumkészleteiért (miután a fém a korszerű akkumulátorok nélkülözhetetlen eleme), nagy figyelem kíséri a lítiumbányászati koncessziókra kiírt pályázatokat. Az egyik legnagyobb verseny Bolíviában folyik, ahol kínai, orosz és amerikai vállalatok indultak a kormány koncessziós pályázatán. Négy kínai és egy orosz cég került második fordulóba – derül ki a Financial Times összefoglalójából.

A baloldali kormány az állami tulajdonú Yacimientos de Litio Bolivianos (YLB) mellé keres partnert. A győztesnek nehéz környezeti körülményekkel kell megküzdenie, de látva a lítium árának növekedését biztosan megéri a technikai és üzleti nehézségek vállalása. Amerikai hivatalos becslés szerint Bolíviában van a világ legnagyobb lítiumkészlete, ám késésben van a dél-amerikai lítiumháromszöghöz képest - Argentína, Chile, Bolívia – a bányanyitás területén.

Kína ennek a stratégiai fontosságú gazdasági ágnak a domináns szereplője, miközben a bolíviai készletek a világpiaci verseny középpontjában vannak – mondja Benjamin Gedan, az amerikai Wilson Center kutatóintézet munkatársa.

Ennek tükrében nem véletlen, hogy a szűkített listában négy kínai vállalat szerepel: a Xinjiang TBEA Group, a Fusion Enertech, a Brunp (a CATL, a világ legnagyobb autóakkumulátor-gyártója leányvállalata) és a CITIC Guoan Group/China Railway International Group. Mellettük az amerikai Lilac Solutions szerepel a listán, amelyet Bill Gates milliárdos Breakthrough Energy Ventures vállalkozása támogat, illetve ott van a hajrában az Uranium One Group, az orosz állami Roszatom atomenergetika cég leányvállalata is.

Év végén döntenek

Az YLB az év vége felé hoz döntést a pályázaton. Kínos közjáték volt, hogy kizárták a versenyből az EnergyX amerikai vállalatot, amely kísérleti bányászati projektet indított és egészségügyi, illetve oktatási támogatást ígért, ha nyer a versenyben, ám a kormány ezt megengedhetetlen lobbizásnak értékelte. További közjáték, hogy az országot kormányzó szocialista párt (MAS) nem volt hajlandó elítélni Oroszországot az Ukrajna ellen indított agressziója miatt. Az amerikai-bolíviai kapcsolatok azóta feszültek, hogy a MAS 2006-ban hatalomra került.

Sajátos nehézsége a döntésnek, hogy Bolíviában sokkal nehezebb körülmények között kell bányászkodni, mint Argentínában vagy Chilében. Ezekben az országokban egyszerűen mesterséges tavakba szivattyúzzák a lítiumsót, ami kvázi magától kikristályosodik, ahogy elpárolog a víz. Bolíviában alacsony a meddő anyagban a lítium koncentrációja, sok a szennyező anyag és sok hónapon át tartó esős évszak nehezíti a bányászkodást.

Nyomulnak az oroszok

A kitermelés előkészítését politikai és vezetési válságok kísérték, ami félbehagyott végeredményhez vezetett. Az állam 800 millió dollárt költött egy tóhálózat létrehozására és egy befejezetlen feldolgozóüzemre. A cél az, hogy 2023-től 15 ezer tonna lítiumot termeljenek, ám jellemző, hogy ezt több évvel korábbra tervezték. A MAS 2020-ban hatalom lévő legutóbbi kormánya az YLB-vel együttműködve új lítiumkinyerési technológia (DLE) mellett tette le a voksát, aminek sok előnye lenne, de egyelőre kísérleti stádiumban van. A rövid listán lévő orosz és amerikai cégnek nincs tapasztalata az új módszerrel, a kínaik esetén nem tudni, hogyan állnak vele.

Az oroszok nagyon motiváltak, hogy megszerezzék saját lítium-utánpótálási bázisukat azt követően, hogy az Ukrajna ellen indított agressziójuk miatt nyugati szankciók alatt állnak. Kína viszont Bolívia legnagyobb kereskedelmi partnere, ottani bankok és vállalatok jelentős infrastruktúra-beruházásokat finanszíroztak a latin-amerikai országban. A tét óriási: a lítium ára 2021 eleje óta tonnánként tízszeresére, 67,7 ezer dollárra nőtt. Az elérhető legelfogulatlanabb becslés szerint Bolíviában a DLE használatával 2025-re 25 ezer tonnára mehet fel a lítiumkitermelés.