Hivatalosan az év első napján jött létre az Eurázsiai Gazdasági Unió, Oroszország, Belarusz és Kazahsztán szövetsége, amelyhez máris csatlakozott Örményország, és májusban követi Kirgizisztán. A csatlakozási lehetőségek azonban korlátlanok: egy korábbi konferencián még Magyarország belépési lehetősége is felmerült.
A hivatalos bejelentés szerint az unió - amelynek névválasztása egyszerre utal vissza a Szovjetunióra és az egyenrangú potenciális partnernek tekintett Európai Unióra - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) normái és elvei alapján fog működni, biztosítva az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását tagjai között.
Az Eurázsiai Gazdasági Bizottság (a brüsszeli bizottság megfelelője) székhelye Moszkva, hivatalos nyelve az orosz. Csúcsszerve az államfők alkotta Legfelső Eurázsiai Gazdasági Tanács, az EUG elnöki posztján az országok abc-sorrendjében évente váltják egymást az államok vezetői, így most Belarusz kezd.
Máris együttműködési tárgyalásokat kezdenek Vietnammal, Izraellel, Indiával és Egyiptommal, a délkelet-ázsiai országok szövetségével (ASEAN) és a dél-amerikai közös piaccal, a MERCOSUR-ral - közölte a TASZSZ. Egyelőre a munkaerő szabad áramlásában sikerült megállapodniuk, 2016-ra tervezik a közös gyógyszerpiacot, 2019-ben az árampiac, és csak 2025-re az olaj- és gázpiac egyesítését.
Az Izvesztyija által kiszivárogtatott információk szerint az unión belül betiltanák 2025-2030-ra a dollár- és eurótranzakciókat, és az egymás közti elszámolást a nemzeti valutákban folytatnák. Ez nem kis változás, hiszen jelenleg a tagországok között az üzletek mintegy felét e két valutában intézik, és egységesíteni kell a bankkártya-rendszereiket is.
A következő lépés a közös valuta megteremtése volna, bár senkinek sincs kétsége, hogy ez csak a rubel lehet. Azonban annak a jelenlegi válsága máris kérdésessé teszi e nagyszerű egység kilátásait - a kazah elnök már korábban ellenezte a közös valuta bevezetését, Alekszandr Lukasenko belarusz elnök pedig közölte, hogy a krízis miatt csak dollárban és euróban hajlandók üzletet kötni az oroszokkal.
Az sem éppen az egység irányába hat, hogy főleg Belarusz, de Kazahsztán is élt és él a nyugati szankciókra válaszul bevezetett orosz élelmiszer-behozatali embargó nyújtotta lehetőségekkel, és az importcikkeket saját termékeikként exportálják Oroszországba, ami igencsak felbőszítette Moszkvát. Kazahsztán ráadásul elkezdett Ukrajnának a hőerőműveihez szükséges antracitot szállítani, amikor Moszkva minden magyarázat nélkül leállította annak exportját.
Bár Vlagyimir Putyin felháborodottan tiltakozik a nyugati szakértők egybehangzó véleménye ellen, hogy a Szovjetunió egy modernizált változatának létrehozására törekszik, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a volt szovjet államok orosz érdekszféráját máris számos katonai együttműködési megállapodás köti össze, s orosz fegyveres erők és támaszpontok vannak az EGU országaiban. Vagyis közel sem csak a gazdaságról van szó.