Ahogy Görögország egyre közelebb kerül a fizetésképtelenséghez a befektetők is egyre idegesebben próbálják kitalálni, milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek Európa perifériáján a kellemetlen eseménynek - kezdi háttérelemzését a Financial Times. Gyorsabban megkaphatják a válaszukat, ha a probléma forrásánál kutakodnak: fontosabb lehet egyes országok közelsége a Balkánhoz és a státusuk a világgazdaságban, mint az, hogy egy csónakban eveztek-e Görögországgal az adósságválság idején.

Igaz ugyan, hogy Portugália és Spanyolország drágábban jut hitelhez azóta, hogy a látóhatárra került a görög államcsőd, ám nem ezek az országok szenvednének a leginkább, ha bekövetkezne az összeomlás. A földrajzilag közelebb fekvő kelet-közép-európai országok gazdaságára erősebb hatást gyakorolna a nagy baleset - vélik a svájci UBS bank szakértői. Szerintük a Grexitet ezek valutáinak határozott gyengülése követné, és a befektetői bizalom megrendülése a világ más tájain lévő feltörekvő országokat is bajba sodorná.

Öt-tíz és tizenöt-húsz százalék

A görögök kilépése estén az eurózónát érő stressz gyorsan elrontaná a befektetők hangulatát, ami azonnal meglátszana a feltörekvő piacok értékpapír- és devizapiacain - írják elemzésükben a bank szakértői. A legerősebb nyomás az olyan valutákra nehezedne, mint a forint és a zloty. Az euróval szemben 5-10, a dollárral szemben 15-20 százalékot veszíthetnek az értékükből. Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot, amelyek kiszolgáltatottak európai exportpiacaiknak, durva csapás érné, kereskedelmük és befektetési piacuk is szenvedne.

William Jackson, a londoni Capital Economics tanácsadó cég elemzője egyetért ezzel: az eurózóna 2011-2012-es adósságválsága recesszióba taszította a régió gazdaságát, s bár közülük több jobb állapotban van, mint akkor, továbbra is nagyon sérülékenyek - írta ügyfeleinek emlékeztetőjében. Az egész feltörekvő Európa ezer szálon kapcsolódik az eurózónához, amelyek közül kevesebb figyelmet kapnak azok, amelyekre közvetve hathat a görög válság. Számos cég elhalasztaná befektetéseit, ha súlyosbodna a helyzet, a fogyasztók halogatnák vásárlásaikat.

Közvetlen és közvetett

Kevés közvetlen kapcsolat van Görögország és Kelet-Közép-Európa között. A görög bankoknak Romániában és Bulgáriában vannak érdekeltségeik, ám ezek tevékenységét az elmúlt években visszafogták. Ezért fontosabbak az említett közvetett hatások. Ez utóbbiak olyan erősek lehetnek, hogy még Brazíliában, Dél-Afrikában, Mexikóban és Törökországban is érezhetők lennének. Jackson szerint különösen az utóbbit ütné meg egy kaotikus Grexit: elapasztaná azokat a pénzforrásokat, amelyekből Ankara finanszírozza a költségvetés és a külkereskedelem hiányát.

A befektetők és az elemzők az elmúlt hónapokban inkább a Fed kamatemelésével és a kínai gazdaság lassulásával foglalkoztak. A múlt héten Agustín Carstens, a mexikói jegybank elnöke figyelmeztetett arra, hogy nem figyelnek eléggé a görög csőd tovagyűrűző következményeire.

Az optimisták szerint nincs ok az idegeskedésre. Az elmúlt hetekben volt ugyan némi tőkekiáramlás a feltörekvő piacokról, de ezt 80-90 százalékban a Fed kamatemelésének közeledése indokolta - mondja Luis Oganes, a JP Morgan feltörekvő régiók kutatásáért felelős részlegének vezetője. Más elemzők is úgy vélik, hogy a piacok némi hullámzásán túl nem fenyeget komolyabb veszély. Kiderülhet, hogy kinek lesz igaza, ha az athéni kormány és Görögország hitelezői a napokban nem tudnak megállapodni az ország további finanszírozásáról.