A lengyel parlament alsóháza ma délelőtt heves vita után elfogadta a nyugdíjreform törvényt, amelynek értelmében a nyugdíj korhatárát egységesen 67 évre emelik. 2013-tól évente három hónappal emelkedik a korhatár, így a 67 évet a férfiaknál 2020-ban, a nőknél 2040-ben éri el. Megszűnik az előrehozott nyugdíj, de belép egy új forma, a részleges nyugdíj, amihez a nőknél befejezett 62 éves kor és 35 évnyi munkaviszony, a férfiaknál 65 év és minimum 40, munkában töltött év szükséges, ekkor nyugdíjuk 50 százalékára nyernek jogosultságot.

Az ellenzék hevesen támadta a törvényjavaslatot, amit "nyugdíjas eutanáziának, nyugdíjcsalásnak, éhség-nyugdíjnak" nevezett. Szerintük a Polgári Platformot (PO), a reformot kezdeményező vezető kormánypártot a nemzet iránti gyűlölete és az a vágy vezette ebben az ügyben, hogy keblére ölelje az Európai Unió. Azért is indokolatlannak minősítették a reformot, mert a lengyelek évente átlag 1980 órát dolgoznak, sokkal többet az európai átlagnál, miközben várható élethosszuk jóval rövidebb.

Az egyik honatya állítása szerint a lengyelek harmada nem éli meg a nyugdíjkorhatárt. - Ez a háborúnak nem a vége, hanem a kezdete - jelentette ki Piotr Duda, a Szolidaritás szakszervezeti szövetség elnöke, aki a szervezet aktivistáival együtt ostromzár alá vette a szejm épületének kijáratait, és nem engedik távozni a képviselőket. A cél, miután a törvényt már elfogadták, egyszerűen a bosszúállás, illetve görög mintára meg akarják buktatnia a kormányt. Ezért Duda közölte, hogy folyamatosan akciókat fognak szervezni, s tüntetnek a labdarúgó Európa-bajnokság közelgő rendezvényei alatt is, bár azt állította, azt nem áll szándékukban megzavarni.