A két legradikálisabb francia szakszervezet, a CGT és a Solidaires több mint 130 városban hirdetett tüntetéseket csütörtökön a kormány reformjai ellen. Utcára hívták a sztrájkoló vasutasokat, az egészségügyi dolgozókat, az energiaszektorban és általában a közszférában dolgozókat, valamint az egyetemeken a felvételi rendszer bevezetése ellen tiltakozó diákokat is, de a részvétel francia viszonylatban mérsékeltnek bizonyult.

"Mindannyian együtt, általános sztrájkot!" - skandálták Párizsban a menet élén vonuló diákok, akik "Közszféra + magánszektor + diákok együtt mondunk nemet a szociális hanyatlásra" feliratot tartottak magasba.

Kapcsolódó

A fővárosban 15 ezren, Marseille-ben 6 ezren vonultak utcára, ami arra utal, hogy a sztrájkokat szervező CGT-nek egyelőre nem sikerül nagy tömegeket maga mögé állítania.

A párizsi menetbe egyébként arcukat eltakaró kapucnis, magukat antikapitalistának mondó rendbontók is belekeveredtek és különböző tárgyakkal dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal válaszolták. A rendbontók kirakatokat is betörtek és azt kiabálták, hogy "mindenki utálja a rendőrséget". Emiatt egy időre a tüntetést a CGT félbe is szakította, amíg nem állt helyre a rend.

Évtizedes jogok ellen az állam?

A baloldali szakszervezetek azt remélik, hogy az Emmanuel Macron államfő által meghirdetett, neoliberálisnak tartott reformokkal szemben hetek óta tartó ágazati tiltakozások egy közös országos mozgalommá szervezhetők. A tervezet lényege, hogy az elnök szerint radikális átalakításra, az állam gazdasági túlsúlyának, illetve a túlzott munkavállalói és szakszervezeti kiváltságok csökkentésére van szükség ahhoz, hogy a francia gazdaság újra erősen növekedhessen.

A vasutasoknak rengeteg munkajoguk, amely Európa-szerte ritka: 35 órás munkahétben dolgoznak, alig vehetők rá a túlórára, a tömeges elbocsátások pedig csak akkor lehetségesek, ha egy cég több negyedéven át veszteséges. Ez például azt eredményezi, hogy ha egy cég egyszer dolgozókat vesz fel, utána rosszabb gazdasági helyzetben nem tudja őket elbocsátani, a lassú reakció pedig sokszor csődközeli helyzetet teremthet az állami vállalatoknál.

Így sok a részmunkaidős, akik rosszabb bérért és kevesebb joggal dolgoznak. Őket ráadásul sokkal könnyebb kirúgni, de a cégek inkább bennük bíznak, mint a főállásúakban. Vagyis jelenleg egy gúzsbakötő rendszer működik az elnök szerint.

Ráadásul a mostani reformok a szerzett jogokat. Vagyis csak azokra vonatkoznak, akik az elfogadás után kapnak munkaviszonyt, a korábbi dolgozókra még a régi szabályozás vonatkozna.

Sztrájkolni, mindenki!

A vasutasok április eleje óta, három hónapon át minden öt napból két napon át tartanak munkabeszüntetéseket az állami vasúttársaság (SNCF) átalakítása ellen, amelyet a kormány a vasúti liberalizáció előkészítése miatt tart szükségesnek. Elisabeth Borne közlekedési miniszter csütörtökön megerősítette, hogy a kormány végigviszi a reformot, miközben a szakszervezetek felfüggesztették a miniszterrel az egyeztetéseket, s azt követelik, hogy közvetlenül Édouard Philippe miniszterelnökkel tárgyalhassanak.

A közalkalmazottakat érintő reformok ellen az energiaszektorban, a bölcsődékben és az iskolában is tiltakoznak, a diákok egy része pedig az kifogásolja, hogy a francia állami felsőoktatásban a kormányzat bevezetné a felvételi rendszert. A hetven francia egyetemből tíz intézményben szünetel az oktatás a diákok blokádja miatt, s szerdán a megmozduláshoz csatlakozott a nagy presztízsű párizsi Politikatudományi Egyetem is, ahol Emmanuel Macron diplomázott.

A közalkalmazottak egyébként május 22-re terveznek újabb országos tiltakozónapot, idén a harmadikat. A kormány ugyanis a ciklus végéig 120 ezer munkahely megszüntetését tervezi az 5,4 millió főt foglalkoztató közszférában.

Az államfő és a kormány több tagja is jelezte csütörtökön, hogy nem tart attól, hogy az "elégedetlenkedések" egy mozgalomban olvadhatnak össze, miután nem sok közük van egymáshoz. Elemzők szerint a CGT felhívása elsősorban azért talál süket fülekre, mert a többi szakszervezet nem csatlakozott az országos tüntetéssorozathoz, s a megmozdulásoknak és a sztrájkoknak elsősorban nem a reformok sorsa, hanem a CGT jövőbeni ereje a tétje.

Egy szerdán nyilvánosságra hozott felmérés szerint a franciák 57 százalékuk szerint a köztársasági elnök a választási ígéreteit hajtja végre, de szinte ugyanennyien elégedetlenek a politikájával. Ugyanez a felmérés arra is rávilágított, hogy a tavalyi elnökválasztás első fordulójában 24 százalékot kapott Emmanuel Macron most 33 százalékkal nyerné meg az első fordulót ugyanazokkal a jelöltekkel szemben, mint tavaly.

A Képünk forrása: AFP Photo/Christophe Archambult.