A közleményből kiderül: Zágráb támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Szerbia tesz azért, hogy közelebb kerüljön az EU-hoz, de csak abban az esetben ad zöld fényt Belgrádnak az alapvető jogokról szóló (23-as és 24-es) csatlakozási fejezetek megnyitására, ha teljesíti a feltételeket.

Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács illetékes munkabizottsága, amely előkészíti a tárgyalásokat, hétfőn levette napirendjéről a 23-as csatlakozási fejezet megnyitását, mert Horvátország nem küldte el álláspontját. Ahhoz, hogy a bizottság meg tudjon nyitni vagy le tudjon zárni egy fejezetet, mind a 28 EU-tagállam beleegyezésére szüksége van.

Miro Kovac horvát külügyminiszter szerint Zágráb szempontjai ismertek Szerbia és az EU számára, és Horvátország álláspontja továbbra sem változott. Szerbiának az EU-csatlakozási fejezetek megnyitásához tiszteletben kell tartania az emberi, ezen belül is a kisebbségi jogokat, valamint az erre vonatkozó nemzetközi egyezményeket és szerződéseket - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Belgrádnak teljes egészében együtt kell működnie a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló, hágai Nemzetközi Törvényszékkel, és meg kell reformálnia igazságszolgáltatását.

Horvátország már korábban is felszólította Szerbiát, hogy helyezze hatályon kívül azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik nem Szerbiában követték el a terhükre rótt bűncselekményt. A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Boszniában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket.

Tomislav Karamarko miniszterelnök-helyettes újságíróknak úgy nyilatkozott: Horvátország segíteni fogja Szerbia EU-csatlakozását, de ez nem azt jelenti, hogy enged a feltételekből. "Szerbia nem játszhat kis Hágát".

Ivica Dacic szerb külügyminiszter értelmetlennek tartja Horvátország akadékoskodását, és azt üzente Zágrábnak, hogy ne fenyegetőzzön. Horvátország ne játsszon nagyhatalmat, mert nem az - mondta, egyúttal hozzátette: Szerbia számára lényegtelen ország Horvátország.

A Jutarnji List című horvát napilap csütörtöki vezércikkében arról írt: Szerbia csalatkozni fog, ha azt hiszi, más tagállamok segítségével elkerülheti, hogy Horvátország blokkolja a tárgyalásokat. Szlovénia két évig gátolta Horvátországot abban, hogy megkezdje a csatlakozási fejezetek tárgyalását az EU-val, mígnem Zágráb beleegyezett a területi igények döntőbírósági rendezésébe. Ciprus továbbra is gátolja Törökország, Görögország pedig Macedónia csatlakozási tárgyalásait. Az Európai Bizottság soha nem fogja azt kijelenteni, hogy egy EU-tagország blokkolja egy másik ország csatlakozási szándékát, de arra hivatkozik majd, hogy "az Európai Unió tagállamai között nincs meg a szükséges egyetértés a fejezetek megnyitására".

A szerző szerint sok ország nem nézi majd rokonszenvvel, hogy Horvátország feltételeket szab Szerbiának, mint ahogy azt sem nézték jó szemmel, hogy Szlovénia ugyanezt tette Horvátországgal, bár akkor nem tehettek semmit. Szerbiának nem lesz más választása, tárgyalóasztalhoz kell ülnie Horvátországgal, hogy megbeszéljék a nyitott kérdéseket.

Politikai szakértők szerint a horvát diplomáciára nagy feladat vár a jövőben, hogy megmagyarázza a többi tagállamnak, miért nem tud Zágráb egyszerűen túllépni a területén elkövetett súlyos háborús bűnökön, amelyek ügyét 25 évvel a háború után sem tudja lezárni, részben az eltűnt személyek miatt.

Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Szerbiának az Európai Tanács 2012. március 1-jén adott tagjelölt státust, de csak 2013 januárjában kezdődhettek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások. A csatlakozás leghamarabbi lehetséges időpontjának 2020-at jelölték meg.