Szlovénia az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikke alapján indítja meg az eljárás. Ez kimondja: bármely tagállam az EU Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. A kormány elfogadta a teljes peranyagot.

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben - miután a két ország kivált Jugoszláviából - tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalta. A problémát az okozta, hogy a szlovének csak horvát területi vizeken keresztül tudtak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérték. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kellett volna meghúzni, így viszont a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kellene áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre.

Kapcsolódó

Az ügyben eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság egy évvel ezelőtt Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben a határvitát illetően, és a testület kimondta, módosítani kell a határokat, hogy a szlovének ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre.

A horvát kormányfő már akkor kijelentette, Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak, mert - mint mondta - a horvát parlament már 2015-ben döntött arról, hogy kihátrál a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.

Az ügyben azóta sem történt előrelépés.

Szlovénia márciusban azt kérte az Európai Bizottságtól, nyilvánítson véleményt a történtekről, ám Brüsszel hétfőn közölte, nem foglal állást a kérdésben.

Miro Cerar ezt követően kijelentette, Ljubljana az Európai Unió Bíróságához fordul.

Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. A horvát-szlovén határvitának is szerepe volt abban, hogy Brüsszel módosított bővítési politikáján, és úgy döntött, ezentúl egyetlen ország sem csatlakozhat az Európai Unióhoz mindaddig, míg nem rendezi határvitáit a szomszédaival - írta az MTI.

A kép forrása: Pixabay.