Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, az euróért és a szociális párbeszédért felelős biztosa Brüsszelben elmondta, a bizottság levélben értesítette az olasz hatóságokat arról, hogy 2018 tavaszán felül kívánja vizsgálni Olaszország megfelelését az adósságcsökkentési kritériumnak - írta az MTI.
A levélben kiemelték: az államadósság szintje Olaszországot különösen sebezhetővé teszi. Olaszország a közös európai fizetőeszközt használó 19 uniós tagállam harmadik legnagyobb gazdasága és Görögország után a második olyan ország a közösségen belül, amelyik államadóssága ilyen méreteket ölt.
Nagyságrendekkel nagyobb, mint lehetne
A bizottság november elején közzétett gazdasági előrejelzése szerint Olaszország államadóssága 2017-ben elérte a bruttó hazai termék (GDP) 132,1 százalékát, jövőre azonban 130,8 százalékra csökkenhet. Ennek ellenére az adósságszint nagyságrendekkel meghaladja az uniós szabályokban rögzített legfeljebb 60 százalékos értéket - mondta az alelnök.
A novemberi előrejelzésből kiderül, hogy az euróövezeti országok átlagos államadóssága 2017-ben a GDP 89,3 százalékát, 2018-ban 87,2 százalékát, 2019-ben pedig várhatóan 85,2 százalékát teszi ki.
És a többiek?
Az Európai Bizottság jelentése beszámolt arról is, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum úgynevezett prevenciós ágához tartozó tizenhat országot illetően hat ország (Németország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Finnország és Hollandia) költségvetésiterv-javaslata megfelel a paktum 2018-ra vonatkozó rendelkezéseinek.
Öt ország (Észtország, Írország, Ciprus, Málta és Szlovákia) költségvetésiterv-javaslata nagyjából megfelel a rendelkezéseknek. Ezen országok tervei bizonyos fokú eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési céljuktól, illetve az annak teljesítéséhez vezető kiigazítási pályától - jegyezték meg.
Öt további ország (Belgium, Olaszország, Ausztria, Portugália és Szlovénia) költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a paktum jövő évre vonatkozó rendelkezéseinek. Ezen országok költségvetésiterv-javaslata jelentős eltérést eredményezhet a középtávú költségvetési céljukhoz vezető kiigazítási pályától. Belgium és Olaszország esetében a bizottság arra is számít, hogy nem fognak megfelelni az adósságcsökkentési referenciaértéknek.
Változik a kép
A jelentés a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozó - túlzotthiány-eljárás alatt álló - két országot illetően megemlítette Franciaországot, amely a túlzott hiány időben történő és jelentős mértékű kiigazítása esetén 2018-tól átkerülhet a prevenciós ágba. Hozzátették, Párizs költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a paktum 2018-ra vonatkozó rendelkezéseinek, mivel a bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint jövőre várhatóan jelentős mértékben el fog térni a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától és nem fogja teljesíteni az adósságcsökkentési referenciaértéket.
Kiemelték azt is, hogy Spanyolország költségvetésiterv-javaslata nagyjából megfelel a paktum jövő évre vonatkozó rendelkezéseinek, mivel a bizottság előrejelzése azt vetíti előre, hogy az ország államháztartási hiánya 2018-ban kisebb lesz a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéknél. Noha az államháztartási hiány célértéke valószínűleg nem teljesül, a költségvetési kiigazítás jelentősen elmarad az ajánlott szinttől - tették hozzá.
Az Európai Bizottság az ismertetett Stabilitási és Növekedési Paktum keretében az Egyesült Királyság vonatkozásában a túlzotthiány-eljárás megszüntetését javasolta. A bizottság előrejelzése ugyanis alátámasztja, hogy a szigetország a 2016-2017-es pénzügyi év során kellő időben és tartósan kiigazította túlzott hiányát.
Románia esetében a bizottság azt állapította meg, hogy ajánlásai ellenére Bukarest nem tett hatékony intézkedéseket, ezért felülvizsgált ajánlás elfogadását javasolta a középtávú költségvetési célhoz vehető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében. Az ajánlás értelmében az országnak legalább a GDP 0,8 százalékát kitevő éves strukturális kiigazítást kellene végrehajtania 2018-ban.