Ebből szedik be a legtöbb adót az EU-ban - És mi a helyzet Magyarországon?

A GDP-arányos összadóbevétel az EU-ban átlagosan 40 százalék volt 2015-ben, nagyjából a 2014-es szinthez hasonlóan. Az eurózónában az adóbevétel a GDP 41,4 százalékát tette ki a 2014-es 41,5 százalékhoz képest - derül ki az Eurostat statisztikáiból. A hivatal megjegyzi, hogy ez az első év a 2010-es mélypont óta, hogy a GDP-arányos adóbevételek nem emelkedtek sem az EU, sem az eurózóna átlagában.

Tagállami szintén viszont már az mondható el, hogy a legtöbb uniós tagállamban - köztük Magyarországon is  - emelkedtek az adóbevételek 2015-ben az előző évhez képest.

A GDP-arányos összadóbevétel viszont jelentős szórást mutat a tagállamok között: az adók és a nettó társadalombiztosítási (tb) járulékbevétel GDP-hez viszonyított aránya 2015-ben Franciaországban (47,9 százalék), Dániában (47,6 százalék) és Belgiumban (47,5 százalék) volt a legmagasabb, de Ausztriában, Svédországban, Finnországban és Olaszországban is 40 százalék felett volt.

A lista másik végén olyan tagállamok szerepelnek, mint Írország 24,4 százalékkal, Románia 28 százalékkal, Bulgária 29 százalékkal, Litvánia 29,4 százalékkal vagy Lettország 29,5 százalékkal.

A ráta a legtöbb uniós tagállamban emelkedett 2014-hez képest. A legnagyobb növekedés Litvániában volt, ahol 27,9 százalékról 29,4 százalékra emelkedett a mutató 2014 és 2015 között, de itt találjuk Észtországot is, ahol 32,8-ról 34,1 százalékra nőtt a GDP-arányos adóbevétel, vagy Szlovákiát, ahol 31,3-ről 32,4 százalékra emelkedett a ráta. Ebből a csoportból Magyarország sem maradt ki, nálunk ugyanis a 2014-es 38,3 százalékról 39,2 százalékra emelkedett ez a GDP-arányos adóbevétel 2014 és 2015 között, ezzel az ugrással a negyedikek vagyunk az uniós tagállamok között

Ezzel szemben nyolc tagállamban csökkent a GDP-arányos adóbevétel, legnagyobb mértékben Írországban, 29,9 százalékról 24,4 százalékra, illetve Dániában 50,3-ről 47,6 százalékra zuhant a ráta.

Főleg a termelést és az importot sarcolták

Az EU-ban 2015-ben az adóbevételek legnagyobb része a termelésre és az importra kivetett sarcokból származtak, ez a GDP 13,6 százalékát tette ki, amelyet 13,2 százalékkal a nettó tb-hozzájárulások, valamint a jövedelemre és vagyonra kivetett adók követtek - utóbbi a GDP 13 százalékának felelt meg. Ez a sorrend az eurózónában kicsit más volt, a valutaövezetben a legnagyobb hányadot - 15,3 százalékot - a nettó tb-járulékok adtak, 13,3 százalék a termelés és import területéről, míg a jövedelem és vagyon adóztatásából a GDP 12,6 százaléka származott.

A fő adókategóriákat tekintve szintén nagy a szórás az uniós tagállamok között. A termelésből és az importból származott az adóbevételek 2015-ben például Svédországban adták az adóbevételek legnagyobb részét, a GDP 22,1 százalékát, Horvátországban és Magyarországon 19,7 illetve 18,9 százalékos GDP-aránnyal voltak ezek a bevételek a legnagyobb arányúak. Ezeket a területeket legkevésbé ír kormány adóztatta, a GDP 8,9 százaléka származott ebből a bevételi forrásból. Írországot Németország és Szlovákia követte 11-11 százalékos GDP-aránnyal.

A jövedelmet és a vagyont leginkább Dániában adóztatták, itt a GDP 30,4 százaléka származott ebből a forrásból, amelyet Svédország 18,4, Belgium 16,7, Finnország 16,6 százalékos aránnyal követte. Bulgáriában, Litvániában és Horvátországban viszont alig származott ebből adóbevétel. A három ország adóbevételeinek - sorrendben - a GDP 5,4, 5,5 illetve 6 százaléka származott ebből. Magyarországon a jövedelmek és a vagyon megadóztatásából a GDP 7 százaléka származott 2015-ben.

A társadalombiztosítási hozzájárulásból a francia, a belga és a német kormánynak volt a legnagyobb arányú bevétele 2015-ben, sorrendben a GDP 18,9, 16,7 illetve 16,5 százalékát adta ez a kategória. Ez a tétel Dániában és Svédországban volt a legalacsonyabb, a GDP 1 illetve 3,7 százaléka. Magyarországon 13,2 százalékos volt ez a bevételi arány.