A közép- és kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott pénzintézet csütörtöki közleménye szerint péntektől az októberi közgyűlésig Jürgen Rigterink, a banki és szakpolitikai tevékenységért felelős első alelnök irányítja az EBRD-t, ügyvezető elnöki minőségben.

A bank csaknem három évtizedes történetében most először fordul elő, hogy az elnök megválasztott utód nélkül távozik mandátuma lejártával.

Három jelölés érkezett

Az EBRD csütörtöki közleménye szerint Chakrabarti utódját a május 13-14-ére tervezett éves londoni közgyűlésen választották volna meg, de ezt a koronavírus-járvány miatt október 7-8-ára halasztották. Az utódjelöltek jelentkezésének április 13-i határidejéig három jelölés érkezett. A kormányzótanács Lengyelországot képviselő tagja Tadeusz Koscinski lengyel pénzügyminiszter nevét terjesztette elő.

Az olasz EBRD-kormányzósági tag Pier Carlo Padoan volt olasz gazdasági és pénzügyminisztert, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Olaszországért felelős egykori igazgatósági tagját, a fejlett ipari országok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) korábbi főtitkár-helyettesét javasolta. A francia EBRD-kormányzó Odile Renaud Basso francia pénzügyminisztériumi vezérigazgatót jelölte Chakrabarti utódjának. Ő lenne az EBRD első női elnöke. A bank új elnökét a 71 részvényes ország és szervezet többségi szavazással választja meg.

Sir Suma Chakrabarti, akit 2012-ben választottak a bank élére, az EBRD hatodik elnöke volt, egyben az első brit, addig ugyanis francia és német elnökök váltották egymást a pénzintézet elnöki tisztségében. A német EBRD-elnökök között volt Horst Köhler is, aki később Németország államfője lett.

Sir Suma előtt négy évig a német Thomas Mirow irányította a bankot, 2012-ben lejárt mandátumát azonban az EBRD akkori közgyűlésén a részvényes országok és szervezetek képviselői nem hosszabbították meg. Annak idején Mirow egyenes utalást tett arra, hogy a német kormány sem támogatta újjáválasztását.

Az EBRD tevékenységi területe nőtt

Chakrabarti 1959-ben született Indiában, Oxfordban szerzett politika- és közgazdaságtudományi diplomát, hosszú időre visszanyúló brit kormányzati-államigazgatási tevékenysége előtt dolgozott a Világbanknál és a Nemzetközi Valutaalapnál is. Kulcsszerepe volt a közép- és kelet-európai országok számára az 1990-es évek elején létrehozott brit fejlesztési alap, a Know-How Fund kialakításában.

Chakrabarti elnökségének idején az EBRD jelentősen kiterjesztette tevékenységi területét, mindenekelőtt a déli és a keleti mediterrán térségben: a bank 2012 óta bevonta működési tagországai közé Egyiptomot, Jordániát, Marokkót és Tunéziát is.

Chakrabarti elnöki időszakának végén a legjelentősebb intézkedések közé tartozott annak bejelentése, hogy az EBRD a következő két évben 21 milliárd euró pótlólagos támogatást nyújt a működési területéhez tartozó gazdaságoknak a koronavírus okozta Covid-19-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére. E külön támogatási csomag méretét mutatja, hogy az EBRD tavaly 10,1 milliárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában működési térségének, ez éves rekord volt a bank csaknem 30 éves történetében. Chakrabarti az EBRD elnökeként adott utolsó nyilatkozatában hangsúlyozta: az EBRD és a többi nemzetközi fejlesztési bank előtt álló egyik legnagyobb kihívás annak megakadályozása, hogy a koronavírus-járvány által sok helyen okozott likviditási válság fizetésképtelenségi válsággá fajuljon.

A leköszönő EBRD-elnök szerint az ilyen profilú bankoknak ezt saját meglévő forrásaikból kell megoldaniuk, mivel a mögöttük álló kormányok költségvetési helyzete a járvány okozta károk enyhítésére fordított források miatt feszítetté vált, és így ezek a bankok jelenleg nem számíthatnak tőkeemelésre.