Sir Suma Chakrabarti, aki az EBRD Varsóban rendezendő jövő heti éves közgyűlése előtt tartott helyzetértékelést újságíróknak a bank londoni székhelyén, bejelentette azt is, hogy Ciprus kérte ideiglenes felvételét az EBRD tevékenységi területét alkotó országcsoportba.
A varsói tanácskozás egyik fő napirendi pontja annak megvitatása lesz, miképp lehet a reformok lassulási folyamatát visszafordítani és ismét lendületet adni az átalakulásnak az EBRD működési térségében. Az általa "vérszegénynek" minősített térségi kilábalási folyamat egyik okaként az orosz-ukrán konfliktus átgyűrűző hatásait jelölte meg. E hatások nem egyenlően oszlanak meg az EBRD működési területén belül, de például a tevékenységi térséghez tartozó közép-ázsiai gazdaságokban nagyon súlyosan jelentkeznek ezek a hatások - mondta a bankelnök.
Chakrabarti szerint az EBRD összes közép-ázsiai kedvezményezett országa jelentős mértékben függ az Oroszországban dolgozó munkavállalóik hazautalásaitól, és mivel az orosz gazdaság lassul - részben az ukrajnai válság következtében -, e hazautalt összegek máris csökkennek. Ezekben a gazdaságokban nincs sok olyan szektor, amely e jövedelem-kiesést pótolni tudná - tette hozzá az EBRD elnöke.
Szavai szerint a "vérszegény" térségi kilábalási ütem másik oka az, hogy az euróövezeti fellendülés is meglehetősen lassú, "nem halad olyan ütemben, ahogy reméltük". A reformok lassulását említette a lassú térségi kilábalás okai között. Kijelentette: a régiós országoknak meg kell érteniük, hogy globális versenyben állnak a külföldi befektetésekért, és versenytársaik között sokkal nagyobb gazdaságok is vannak. Éppen ezért kell újra felgyorsítaniuk a reformfolyamatot, hogy vonzóvá tehessék befektetési környezetüket, másrészt - mivel sok esetben kis gazdaságokról van szó - nyitottnak kell lenniük arra, hogy a globális nagybefektetők számára határokon átnyúló közös beruházási lehetőségeket kínáljanak - mondta az EBRD elnöke.
Ciprus kérte ideiglenes felvételét az EBRD tevékenységi területét alkotó országcsoportba. Az ország 2020-ig kívánja igénybe venni az EBRD segítségét gazdasága stabilizálásához és átalakításához. A kérésről a varsói közgyűlésen a bank részvényes országainak kell dönteniük. Jóváhagyás esetén Ciprus lenne az első nem közép- és kelet-európai euróövezeti tagállam, amelynek az EBRD fejlesztési finanszírozást nyújt.
Az MTI kérdésére, hogy Ciprusnak mennyi támogatást tudna folyósítani a bank, az EBRD elnöke elmondta: becslése szerint a 2020-ig terjedő átmeneti időszakban összesen 500-700 millió euró EBRD-finanszírozásról lehet szó, kapcsolódva a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és az ECB) alkotta trojka ciprusi válságkezelő tevékenységéhez.