Lesz pénz a kialakuló arab demokráciák külső megsegítésére, de nyilvánvalóan nem olyan sok, mint amennyi az utóbbi két évtizedben oly jelentős lendületet adott az egykori kommunista világban zajló változásoknak - mondta csütörtökön Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke.

Egyiptomban is megjelenhet az EBRD

Thomas Mirow a tekintélyes londoni közgazdaságtudományi egyetem, a London School of Economics hallgatósága előtt tartott csütörtök este előadást az arab országokban zajló jelenlegi fordulat és a közép-kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség átalakulási folyamata közötti hasonlóságokról és különbségekről. Mirow szerint "az az igazság, hogy az arab világ nem megfelelő időpontot választott a forradalomhoz". Az euróövezetet sújtó problémák és az EU-gazdaságok lassulása megnehezíti a döntéshozók számára, hogy elfogadtassák "hatalmas összegek átutalását" a fordulatot végrehajtó arab országoknak, és az arab országok is nehezebben tudnak exportálni "a bajokkal küszködő" EU-tagállamokba.

Az EBRD azonban ennek ellenére segíteni fog - mondta a bankelnök, felidézve, hogy az eredetileg a tágabb értelemben vett Közép-Kelet-Európa megsegítésére 1991-ben létrehozott pénzintézet részvényes államai és szervezetei pártolják az EBRD mandátumának kiterjesztését a déli és a keleti mediterrán térségre. Ennek értelmében egyelőre Egyiptom, Tunézia, Jordánia és Marokkó csatlakozik ahhoz a 29 országhoz, amelyben az EBRD már jelen van befektetőként - mondta csütörtök esti londoni előadásában Thomas Mirow.

A kkv-kat támogatná az európai bank

Az EBRD elnöke szerint a bank a feltörekvő arab demokráciákban mindenekelőtt a magánszektor, azon belül is a kis- és középvállalkozások fejlesztésére próbál majd összpontosítani. "Hatalmasak a lehetőségek egy olyan országban, mint például Egyiptom, ahol a lakosság 20 százaléka naponta két dollárnál kevesebből él, és a fiatalok 40 százaléka munkanélküli" - mondta Mirow. Hozzátette: az EBRD reméli, hogy az idén megkezdheti tényleges befektetési tevékenységét Egyiptomban, feltéve, hogy az ország demonstrálja elkötelezettségét a demokratikus fejlődés mellett.

Mirow kijelentette, hogy az EBRD kapacitásai évente 2,5 milliárd euróig terjedő befektetést tesznek lehetővé a déli és keleti mediterrán térség egészében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden euróhoz, amelyet az EBRD befektet, átlagosan több mint két euró társfinanszírozás járul a magánszektorbeli cégek részéről, így az EBRD 2,5 milliárd eurója összességében évi 7-8 milliárd eurós befektetést jelenthet az arab térségben. Ez is csupán a töredéke annak "a hatalmas összegnek", amelyre szüksége lenne a régió gazdaságainak fejlesztéséhez.

A globális válság nélkül is hosszú lenne az átalakulási folyamat

Az EBRD elnöke közölte: kelet-európai tapasztalataiból a bank "jól tudja", hogy az átalakulási folyamat "nagyon hosszú és kanyargós utat" jelent. Jobb, ha az átalakuló országok vezetői egyenesen megmondják az állampolgároknak, hogy munkahelyeket nem lehet egyik napról a másikra előteremteni, és a valós gazdasági változások több nemzedéknyi ideig eltartanak - tette hozzá Mirow. A bankelnök szerint jóllehet a berlini fal már több mint két évtizede ledőlt, az EBRD-nek azonban jelenlegi tevékenységi területén, a kelet-európai országokban is még "hatalmas mennyiségű teendője van".

Mirow a londoni közgazdaságtudományi egyetemen tartott előadásában ennek illusztrálására felidézte az EBRD által 38 ezer közép-kelet-európai háztartás bevonásával tavaly elvégzett felmérést, amely kimutatta, hogy a térségi háztartásoknak több mint a fele meglehetős mértékben vagy súlyosan megszenvedte a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válságot, és e háztartások 70 százaléka arról számolt be, hogy az alapvető élelmiszerekre és az egészségügyi ellátásra szánt kiadásait is csökkentenie kellett. Ez a kétszerese a hasonló helyzetbe került nyugat-európai háztartások arányának - mondta az EBRD elnöke.

Mirow az arab országok gazdasági-kereskedelmi nehézségeiről elmondta: a déli és keleti mediterrán régió vállalatai közül nagyon sok nem kapcsolódik be a globális ellátási láncolatokba, és a teljes exporton belüli százalékos arányt tekintve az arab országok közötti export gyakorlatilag ugyanazon a szinten van, mint 50 évvel ezelőtt. Túl sok a nem vámjellegű akadály, és egyes kimutatások szerint a helyi vállalatoknak átlagosan 95 munkanapjukat emészti fel évente a kereskedelmet terhelő bürokrácia.

Több időbe és pénzbe kerül az áruk mozgatása két arab kikötő között, mint eljuttatásuk Európába vagy az Egyesült Államokba - mondta csütörtök esti londoni előadásában az EBRD elnöke.