Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlésén megválasztották a nemzetközi pénzintézet új elnökét. Odile Renaud-Basso, Franciaország államkincstárának ügyvezetője, november elején veszi át a vezetést, miután Suma Chakrabarti leszolgált két teljes ciklust az EBRD élén.
A közgyűlésen döntés született arról, hogy 2025-re az EBRD beruházásainak legalább 50 százalékát zöld projektekre kell fordítani. Ezt már korábban is majdnem sikerült elérni, azonban idén az arány visszaesett 30 százalékra, mert most elsősorban olyan projektekre költ a bank, ami segíti a tagállamokat a Covid-19 idején.
Az EBRD idén már túl van 2100 tranzakción, elköltött 8 milliárd eurót, és ez várhatóan az év hátralevő részében is folytatódik. Jelen állás szerint a befektetett összeg 40 százalékkal haladja meg a tavalyit - közölte a közgyűlést követő sajtótájékoztatón Jürgen Rigterink ügyvivő elnök.
Renaud-Basso méltatta elődjének törekvéseit, amivel az EBRD tagságát és működési területét bővítette, tervei szerint továbbra is keresik világszerte az új lehetőségeket. Ennek jegyében Algéria már egész közel van a tagsághoz, be kíván lépni az Egyesült Arab Emírségek, és aláírták a szándéknyilatkozatot Albániával is.
Ez a stratégiai megfontolás azért érdekes, mert Chakrabarti idején több tagállam, köztük Magyarország is méltatlankodott, amiért az EBRD - noha nevében is európai intézmény - inkább Afrikában, Indiában vagy a Közel-Keleten keresi a projekteket, mindenhol, csak épp Európában nem.
A befektetési bank Magyarországon az állammal együtt társberuházó az osztrák Erste Bank helyi üzletágában, mindkét félnek 15 százalékos kisebbségi részesedése van 2015 óta. Ezzel az ügylettel igyekezett a kormány lezárni az addigi "hadakozást" a bankszektorral az olyan sokat vitatott ügyeket követően, mint a banki különadó bevezetése, vagy a devizahitelek kezelése.