A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni hitelintézet a magyar gazdaságban idén 4,6 százalékos, 2020-ban 3,1 százalékos növekedéssel számol.

Az EBRD 0,9 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész évi növekedésének ütemére adott becslését májusban kiadott előző előrejelzéséhez képest, abban a prognózisban ugyanis még 3,7 százalékos magyarországi növekedési becslés szerepelt 2019-re.

A magyar gazdaság jövő évi növekedésére szóló előrejelzését a bank 0,2 százalékponttal emelte a májusi jelentésben 2020 egészére valószínűsített 2,9 százalékról.

Az EBRD Londonban ismertetett 40 oldalas új előrejelzése a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén átlagosan 3,7, jövőre 3,2 százalékos növekedést valószínűsít, egyaránt 0,1 százalékponttal lassabbat a májusi becslésnél.

Kiterjesztett tevékenységi területének egészében - amelybe öt arab gazdaság is beletartozik - a bank 2,9, illetve 3 százalékos átlagos növekedést vár 2019-ben és 2020-ban, mindkét évre 0,1 százalékponttal lassabbat a májusi regionális jelentésben szereplő prognózisnál.

Az EBRD szerint a működési térség növekedési lassulásának fő tényezői között van az euróövezet növekedési teljesítményének gyengülése és a világkereskedelemben érzékelhető lendületvesztés.

A EBRD-régió 2020-ra várható valamelyes növekedési kilábalását ugyanakkor az orosz és a török gazdaság élénkülése hajtja majd - áll a bank szerdán Londonban bemutatott őszi előrejelzésében.

Az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a közép-európai és a balti EU-gazdaságok növekedése továbbra is meghaladja a hasonló fejlettségű többi feltörekvő gazdaság átlagát.

A bank számításai szerint a 2014-2019-es időszakban a közép-európai és a balti EU-térség fejenkénti hazai összterméke évente átlagosan 1,6 százalékponttal gyorsabban bővült az összehasonlítható jövedelmű egyéb feltörekvő gazdaságok GDP-növekedésénél.

Ez a túlteljesítés az EBRD szerint ráadásul nagyobb mértékű a 2000-es években, a globális pénzügyi válság előtti "boom" idején mértnél, amikor a térség jövedelmi szintje alacsonyabb volt, az összehasonlítható feltörekvő gazdaságok - különösen az ázsiaiak - pedig a jelenleginél gyorsabban növekedtek.

A bank számításai alapján a közép-európai és a balti EU-gazdaságok növekedési előnye akkoriban 1 százalékpont körüli volt éves átlagban.

Az EBRD-jelentés kiemeli ugyanakkor azt is, hogy az európai feltörekvő gazdaságok erőteljesen ki vannak téve a globális - különösen a németországi - autóipari szektorban mutatkozó gyengeségeknek.

A bank megállapítja, hogy lakosságarányosan számolva Szlovákia a világ legnagyobb autógyártó gazdasága: a szektor a szlovák exportnak több mint a negyedét, a szlovák gazdaság bruttó termelésének csaknem 15 százalékát adja.

A térség többi gazdasága is erősen függ az autóipartól: az Audi győri üzeme önmagában a teljes magyar export 9 százalékát teljesíti - áll a szerdai EBRD-jelentésben.

A bank szerint éppen ezért a német autóipar aktivitásának esetleges további lanyhulása, vagy az európai autókra kilátásba helyezett amerikai importvámok bevezetése a közép-európai EU-gazdaságok kilátásait terhelő fő kockázat.

Az amerikai kormány által az EU-ból érkező autóimportra fontolóra vett vámok 19 milliárd dollárnak megfelelő értékű német exportot, valamint 3 milliárd dollár értékű szlovákiai személygépkocsi-kivitelt érinthetnek - áll az EBRD szerdán ismertetett elemzésében.

A bank szerint azonban a magyar gazdaság növekedése a német autóiparral kapcsolatos aggályokkal együtt is várhatóan igen erőteljes marad idén.

A tavalyi 5,1 százalékos és az EBRD által 2019-re várt 4,6 százalékos GDP-növekedés fő hajtóereje a beruházások gyorsuló növekedése és a háztartások folyamatosan erős fogyasztása - áll a jelentésben.

Az EBRD szerint a jövőre várható lassulást is részben ellensúlyozza a hazai kereslet, amelyet a vállalati szektorba irányuló hitelkiáramlás kétszámjegyű növekedése és a szintén erőteljes bérnövekedés hajt.