Miközben a folytatódik az eurózóna gazdaságának kilábalása koronavírus-válságból, ami mérsékli a kockázatokat a közeljövőben, hosszabb távon olyan sérülékenységek halmozódhatnak fel, amelyeknek sötét következményei lehetnek - írják az Európai Központi Bank (ECB) elemzői friss jelentésükben, amit a Bloomberg idéz. A legtöbb aggodalomra a hitelek, a befektetési eszközök és az ingatlanok piacán mutatkozó mohóság, az emelkedő adósságszintek és a pandémia gazdasági öröksége ad okot.
A "mohósággal", ami a szövegkörnyezethez illő szabad magyar fordítása az "exuberance" szónak, Alan Greenspan Fed-elnök megjegyzésére utaltak, aki az 1990-es évek végén a technológiai részvények piacán kialakult helyzetet jellemezte ezzel a szóval. Azt firtatta, hogy mit tehet a jegybanki monetáris politika, amikor ezek iránt a papírok iránt indokolatlanul erős kereslet alakult ki, ami alaptalanul feltornászta az árukat.
A szó szerepel az Investopedia lexikonban, amivel mintegy közgazdasági szakkifejezéssé emelkedett. A szócikk szerint az irracionális mohóság az olyan befektetői lelkesedésre utal, amely bizonyos befektetési eszközök (értékpapírok, ingatlanok) árát magasabbra korbácsolja, mint amit az eszközök valódi értéke indokolna. Ennek alapján tehát az ECB közgazdászai attól tartanak, hogy a befektetői mohóság előbb-utóbb árbuborékok felfúvódását eredményezheti az például ingatlanpiacon vagy veszélyes eladósodáshoz vezethet.
A legnagyobb veszély
Az ECB szerint erősödnek a feszültségek a lakóingatlanok területén, főként az olyan országokban, ahol már a koronavírus-járvány előtt magasak voltak az árak. Az a piac ezért jobban kitett a korrekciónak, azaz annak, hogy megzuhan az ingatlanok értéke. Emellett a befektetési és nyugdíjalapok befektetési veszteségeket szenvedhetnek el, ha kockázatosabb vállalati részvény- és kötvénybefektetéseik veszítenek értékükből.
Látva a vállalatok ellátási láncának folytatódó szakadozottságát és a pandémia negyedik hulláma miatt vissza-visszatérő korlátozásokat az európai jegybank elemzői úgy vélik, hogy továbbra is a világjárvány az egyik legnagyobb veszély, ami a gazdasági növekedésre leselkedik. Ezt erősíti Európán túl a kínai gazdaság lassulása. Az ottani ingatlanbefektetői piacon kialakult válság szerencsére eddig nem gyűrűzött át a gazdaság más részeire.
Verbális noszogatás
Az ECB úgy véli, hogy az újabb gondok ellenére a gazdaság "valószínűleg" jobban fog növekedni az idei év negyedik negyedében, mint az utolsó békeév végén két évvel ezelőtt. A bank szakértői megállapítják, hogy makacsul magas infláció veszélyt jelent, de az ECB decemberi kamatdöntése előtt nem tesznek célzásokat arra, mi várható. Az európai jegybank eddig tartózkodott a monetáris szigorítástól arra hivatkozva, hogy a pénzromlás üteme csak átmenetileg ugrott meg koronavírus-válságot követő gazdasági kilábalás egyenetlenségei miatt.
Másrészt mintha folytatnák a piaci szereplők verbális noszogatását arra, hogy tartózkodjanak az ár- és béremelésektől. Arra figyelmeztetnek ugyanis, hogy az ellátási szűk keresztmetszetek és az áremelések gerjesztette béremelések veszélyeztethetik a gazdasági fellendülést. Így az infláció "nem időhöz kötött" veszélyt jelenthet az eurózóna gazdaságára nézve, azaz - ezt már nem mondják ki - a jegybank kénytelen-kelletlen szigoríthat a monetáris feltételeken. És ez, ugye, senkinek sem lenne jó.