"Különösen azt értékeljük, hogy a bankok megfelelő belső irányítási intézkedéseket és ellenőrzési rendszereket vezettek-e be a szankciók betartása érdekében" - mondta Andrea Enria, az EKB felügyelőbizottságának vezetője az európai uniós törvényhozók előtt csütörtökön tett beszámolójában a Bloomberg szerint.

Sok európai bank az elmúlt években visszavette az Oroszországgal szembeni kitettségét, a háború mégis sokkhatást okozott az árupiacokon és megzavarta a feldolgozóipari vállalatok ellátási láncait. Az európai bankok mintegy 100 milliárd euró (37 ezer milliárd forint) értékű kitettséggel rendelkeznek orosz partnerekkel szemben, és a szankciókkal sújtott szervezetek ennek csak egy kisebb részét teszik ki az EKB szerint. 

A bankok még a lehető legdurvább helyzetben is képesek lennének megbirkózni azzal, hogy leírják a kapcsolódó eszközeiket - mondta Enria. 

„Az európai bankokra gyakorolt átlagos tőkehatás meglehetősen visszafogott és 100 bázispont alatti lenne, valószínűleg 70 és 90 bázispont között mozogna” – tette hozzá Enria, aki azt is elmondta, hogy még a leginkább érintett bankok is képesek lennének fenntartani az EKB követelményeinek való megfelelést. Tehát nem a közvetlen kitettségek jelentik a fő aggodalmat.

A központi bank figyelemmel kíséri a bankokra gyakorolt lehetséges másodlagos hatásokat is. Bár ezeket a közvetett érintettségeket nehezebb megbecsülni.

Az EKB arra is felkéri a bankokat, hogy fokozzák felkészültségüket a kibertámadások kezelésére - közölte az Enria. "Készen állunk gyors felügyeleti intézkedések végrehajtására, amennyiben az egyes bankok kockázati helyzete romlik" - mondta a felügyelőbizottsági vezető.