A pénzügy-politikai héjaként ismert Yves Mersch kifejtette: abban az esetben lehetne deflációs spirálról beszélni, ha az árcsökkenés széles körben és hosszú időn - több negyedéven - át tartana, de jelenleg nincsenek erre utaló jelek. A szakember beszélt arról is, hogy elvileg az ECB is belekezdhetne egy mennyiségi enyhítésbe - vagyis állampapírokat vagy vállalati kötvényeket vásárolhatna - úgy, ahogy azt az amerikai vagy a brit központi bank teszi, de ez az eurózónában problematikus lenne. "Közgazdasági, jogi és politikai szempontból is óriási gondot jelentene az EKB-nak, hogy eldöntse, mely tagállamok kötvényei milyen arányban szerepeljenek a portfolióban" - mondta az euróövezeti jegybank igazgatósági tagja.
Yves Mersch ugyanakkor hozzátette: az ECB még "nem fogyott ki a puskaporból", a mennyiségi enyhítésen kívül is számos eszköze van. Ezek közül az egyik, hogy a jelenlegi zéróról negatív, "büntető" tartományba csökkenti a kereskedelmi bankok által az ECB-nál elhelyezett betétek utáni kamatot, arra ösztökélve a pénzintézeteket, hogy hitelezzenek, folyassák a reálgazdaságba a többletlikviditást. Egy ilyen lépésnek ugyanakkor megvan az a kockázata, hogy a bankok áthárítják az ügyfelekre a negatív betéti kamat miatt megemelkedő költségeiket, drágítva a kölcsönfelvételt - tette hozzá.
Egy másik eszköz a hosszú távú refinanszírozási művelet (LTRO), vagyis újabb pénzinjekció az euróövezeti bankrendszernek. Itt az a veszély áll fenn, hogy a bankok államkötvényekre költik a jegybanktól kapott olcsó hitel nagy részét.
Hírek szerint az ECB komolyan fontolgatja, hogy újabb refinanszírozási árverést tart; 2014 elején 9 vagy 12 hónapos lejáratú hiteleket hirdet. Egyes értesülések szerint az aukción részt vevő bankokat köteleznék rá, hogy vállalatok hitelezésére fordítsák a jegybanki kölcsönt.
Yves Mersch kérdésre válaszolva elmondta: az ECB megfelelő monetáris politikával időt nyerhet a kormányok számára, de nem tudja elvégezni a szükséges reformokat a fiskális politika irányítói helyett.