Monika Kosinska, az European Public Health Alliance (EPHA) főtitkára nyílt levélben gratulált Orbán Viktornak ahhoz, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországnak ítélte oda a Dohányzásmentes Világért 2013 kitüntetést. Ezzel az elismeréssel a nem dohányzók védelmében tett kormányintézkedéseket honorálták, amelyek között vannak a dohánytermékek árusításával kapcsolatos szigorítások is.

A főtitkár levelében felidézi a magyar kormányfő egyik beszédében elhangzott szomorú tényeket. Ezek szerint a világon Magyarországon halnak meg a legtöbben tüdőrákban. Ezeknek az eseteknek a 90 százalékában szerepet játszik a dohányzás és minden 18. percben életét veszti valaki az átkozott cigaretta miatt. A 70 évesnél fiatalabb férfiak esetén a halálesetek egyharmada, a nőknél 14 százaléka a dohányzásra vezethető vissza.

A napi rendszerességgel dohányzók között Magyarország az élen van: a 15-17 éves fiúk negyede, a lányok tizede gyújt rá minden nap - sorolja a kellemetlen tényeket alapos háttérdokumentáció jelzésével az EPHA vezetőjének levele. A szervezet szerint az adatok népegészségügyi szükséghelyzetet jeleznek, ezért nagyon fontos Magyarország vezető szerepe a nem dohányzók védelmében. Az EPHA támogatja a magyar kormány minden ezzel kapcsolatos erőfeszítését.

Aggályok

Az Orbán-kormány jelentős lépéseket tett a pénzügyi válság negatív következményeinek enyhítése érdekében, ugyanakkor a mélyszegénységben élő embereknek azonnali segítségre van szükségük - folytatódik a nyílt levél. Különösen igaz ez a legsérülékenyebbekre, köztük a romákra és a hajléktalanokra.

Kisinska ezt követően nyilvánosan elérhető statisztikai adatokat sorol a probléma súlyának érzékeltetésére. Miközben a hajléktalanszállókon elérhető férőhelyek száma 11 ezer, 17 ezren élnek közterületeken vagy lakásra alkalmatlan helyeken (például pincékben és raktárakban). Becslések szerint a magyar lakosság egy százaléka (100 ezer ember) veszi igénybe a hajléktalanellátás valamilyen formáját.

Mindezek tükrében az európai népegészségügyi közösségnek komoly aggályai vannak a magyar alkotmány és a magyar szabálysértési törvény közelmúltbeli módosításaival kapcsolatban, amely jogellenessé minősítette a hajléktalanságot és lehetővé tette hajléktalanmentes területek kijelölését.

Lehetne másként csinálni

A hajléktalanok büntetésként élhetik meg ezeket az intézkedéseket, ami károsíthatja mentális egészségüket és a kriminalizáció stigmáját sütheti rájuk. A levél ezt követően felhívja Orbán figyelmét arra, hogy kiváló tanulmányok állnak rendelkezésre a hajléktalanságról, továbbá megoldási javaslatokat tartalmazó kidolgozott stratégiák és jó gyakorlati példák is elérhetőek. Ezeket érdemes figyelembe venni a probléma kezelésekor.

Az EPHA ezért azt kérdezi a magyar miniszterelnöktől, hogy a kormánynak vannak-e a nemzeti hajléktalanstratégia kidolgozására irányuló tervei. Ennek a koncepcióknak népegészségügyi problémaként kellene kezelnie a hajléktalanságot, mivel a kriminalizáció a szervezet szerint csak növelni fogja az egyenlőtlenséget és nem alkalmas a probléma megoldására.

Flashmob a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt

A hajléktalanokat kitiltó rendelettervezet miatt a Város Mindenkié szervezet megakadályozta a Fővárosi Közgyűlés ülésének elkezdését csütörtökön. Tarlós István főpolgármester felfüggesztette a testület munkáját. Az ülésen a civilek az életvitelszerű tartózkodást tiltó közterületi szabályozás ellen tartottak flashmobot. A több tucatnyi tiltakozó egy kiáltványt ismételt meg többször is az ülés előtt és annak kezdetén, ebben egyebek mellett az alaptörvény és a szabálysértési törvény módosítását bírálták. Álláspontjuk szerint az állam a büntetés eszközével kényszeríti a hajléktalanokat a szociális ellátások igénybe vételére. A tiltakozók - akik közül többen LMP-s kabátot viseltek - a képviselők székei körül állva skandálnak és énekelnek. Tarlós István azért függesztette fel a Fővárosi Közgyűlés munkáját, mert mint fogalmazott, általa nem beazonosítható emberek megakadályozták a testület munkáját - írta az MTI.
Szintén csütörtökön Pintér Sándor az MTI-nek adott interjújában közölte: a Belügyminisztérium szükség esetén meg tudja duplázni a jelenlegi mintegy 10 ezer hajléktalanszállói helyet, aluljárót azonban télen sem nyitnak meg erre a célra. A tárcavezető leszögezte: van lehetőség arra, hogy mindenki megfelelő ellátásban részesüljön, és senki ne fagyhasson meg. Jelezte: az előző év leghidegebb hetében az országban összesen mintegy 10 ezer embert kellett elhelyezni, ugyanakkor a hajléktalanok nem igazodnak a szálláshelyekhez.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezért feladatul kapta, hogy mérje fel a további lehetőségeket, és ennek eredményeként megállapítható, hogy szükség esetén további 10-11 ezer hajléktalannak tudnak szállást adni. A belügyminiszter úgy vélte, a civil szervezeteknek nem érdemes "számháborúba kezdeniük" arról, hogy 10 ezer vagy 11 ezer 300 hajléktalan van-e az országban, annyi hely lesz, amennyi az igény. Hozzátette: rövidesen akciócsoport alakul, amelyben szociális munkások, rendőrök és mentők közösen dolgoznak az érintettek elhelyezésén. Kitért arra is, hogy a hajléktalanokat is be lehet vonni a közfoglalkoztatás rendszerébe - erre a három új fővárosi szálló építésekor volt is már példa -, viszont vannak olyanok, akik ebben nem akarnak vagy nem tudnak részt venni.