Idén júliusban jelentős hőhullám érte el Európa déli részét, főként Törökországot, Ciprust, Görögországot és Olaszországot. Szicíliában volt, hogy közel 49 fokot mértek.
A szélsőséges időjárás nyomán pusztító erdőtüzek keletkeztek Olaszországban és Görögországban, több falu és város lakosságát, valamint szigetlakók ezreit kellett kilakoltatni a tűz és az égés során keletkezett füst miatt.
A lokális pusztítás mellett a tüzek globális hatásai sem elhanyagolhatók. Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata szerint idén nyáron rekordot döntött a tüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége. Ha nemcsak az európai, hanem a nyáron fellobbant szibériai és észak-amerikai eseteket is figyelembe vesszük, akkor 2,7 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátásról beszélhetünk, ami az erdőtüzek által került a levegőbe.
Míg délen tüzek, máshol áradások és villámárvizek pusztítottak. Szakértők szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás 3-19 százalékkal növelte a nyáron egy nap alatt lehullott eső intenzitását.
Dieter Gerten, a potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet globális változásokkal foglalkozó klimatológiai és hidrológiai professzora korábban arról beszélt a Guardiannak, hogy mennyire meglepte a kutatókat az áradások intenzitása. A szakember az érintett területen nőtt fel és arra emlékszik, hogy bár régen is voltak heves esőzések, sőt elárasztott területek, de egyszer sem emelkedett a folyók vízszintje olyan veszélyes szintre, mint idén nyáron.
Egyre melegebb
Azt már megszokhattuk, hogy évről évre dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, 2021 nyara erre is rátett egy lapáttal, ugyanis 0,1 Celsius-fokkal előzte az eddigi 2010-es és 2018-as rekordert. A Copernicus 1950 óta jegyzi a légköri adatokat, amelyeket összeegyeztet a XIX. század közepéig visszanyúló korábbi adathalmazokkal. Globálisan 2021 augusztusa (2017 augusztusával együtt) a harmadik legmelegebb hónap volt, több mint 0,3 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991-2020 közötti átlag.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a környezeti anomáliák egyre gyakoribbak lesznek. A következő évtizedben is számos hőmérsékleti rekord megdőlhet, illetve a sarkvidéki jég olvadása miatt a XXI. század végére globálisan akár két méterrel is emelkedhet a tengerszint.
Az emberiség sokszor nekifutott már, hogy érdemben csökkentse a globális kibocsátást, ám ezek az erőfeszítések nem hoztak átütő sikert. Egyik ország sem szeretné, hogy hátrányba kerüljön másokkal szemben vagy az éghajlatváltozási célok érdekében korlátozza saját gazdasági fejlődését.
Legutóbb idén ősszel tartottak klímacsúcsot COP26 néven. A találkozó nyomán született nyilatkozatban kifejezetten a szén használatát korlátoznák, de sokak szerint nem fogalmaztak meg elég bátor célokat annak érdekében, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani.
Mindenki tehet valamit
Sokunk számára ezek csak statisztikák és számok, azonban vannak emberek, akiknek az otthonukba vagy az életükbe került egy erdőtűz vagy áradás. Ez remélhetőleg egyre többeket sarkall arra, hogy a saját lehetőségeikhez képest változtassanak életmódjukon és korlátozzák az egyik legszennyezőbb dolgot: az égést.
A változás természetesen tetten érhető a megújuló energiaforrások használatában, a napelemek felszerelésén a háztetőkre, az elektromosautó-vásárlásokra vagy akár a dohányzásra is. A különbség annyi, hogy míg fűteni vagy melegvizet előállítani szükséges és az autózásnak sincs még valódi alternatívája, addig a dohányzást abba lehet hagyni. A legjobb, ha nem szokunk rá, nem próbáljuk ki, vagyis kerülünk minden kapcsolatot vele. Ezzel tesszük a legnagyobb szívességet magunknak és persze a környezetünknek is, és csak így kerülhetők el 100 százalékban a dohányzás ártalmai.
Aki rászokott, annak minél hamarabb le kell tennie, hiszen már az első cigarettamentes naptól csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata és csökken a környezetszennyezés is. A cigaretta égése során füst és kátrány keletkezik, ami nemcsak a dohányzóra, hanem a körülötte lévőkre is káros, és szennyezi a levegőt, valamint a tüdőt. Az eldobott csikk pedig a talajt és vizeket károsítja a szűrőben lévő vegyi anyagok kioldódása által. Épp ezért a legjobb, ha nem dohányzunk.
Azok a felnőtt dohányosok, akik minden ismert egészségügyi és környezeti kockázat ellenére mégsem szoknak le, még mindig változtathatnak szokásikon és tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már ugyanis számos olyan technológia létezik, amelyik égés és füst nélkül működik, így lényegesen kevesebb káros anyag szabadul fel a használatuk során, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Ezek a technológiák bár működésükben különböznek egymástól, a céljuk az ártalomcsökkentés azon felnőttek számára, akik nem szoknak le. Ugyanakkor nem leszoktató eszközök, ahogy sokan tévesen hiszik.
Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinpárna kémiai reakció útján, a szájon át szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia esetén az égésnél alacsonyabb hőmérsékleten keletkezik dohány- és nikotinpára.
Ugyanakkor ezek a technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, és a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke, valamint a megbetegedések kockázatának csökkenése közötti arányt jelenleg is kutatják. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.
Fontos tudni, hogy bár a nikotin jut az emberek eszébe először, ha a dohányzás ártalmairól kérdezik őket, a legtöbb egészségügyi problémáért elsősorban az égés felel. A füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, azaz az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A nikotin ugyanakkor szintén nem veszélytelen: rendkívül addiktív, ez felelős a függőség kialakulásáért, és számos káros hatása mellett például emeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát.
A változás mindig egy kis lépéssel kezdődik, és érdemes látni az összefüggést az egyéni kibocsátás és a fellobbanó erdőtüzek vagy kiáradó folyók között. Mindenki a lehetőségeihez képest, apró lépésekkel tehet a változásért, ezzel is csökkentve a környezeti katasztrófák kialakulásnak esélyét. A dohányzás tekintetében ugyanakkor egyetlen helyes út van: ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotin tartalmú terméket.
Aki szeretne ötleteket gyűjteni az egyéni ártalomcsökkentéshez, látogasson el a Dobj le 100-at oldalra.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.