Kutatók összefüggést találtak a testzsír mennyisége, illetve a demencia vagy stroke emelkedett rizikója között. Pontosabban ez azt jelenti, hogy a testzsír bizonyos típusainak felszaporodása nyomán csökken a szürkeállomány mennyisége, ennek következtében pedig romlanak a kognitív képességek - idézi a University of South Australia kutatóinak a Neurobiology of Aging című lappban megjelent megállapításai az Orvostovábbképző Szemle online kiadása.

„Azt találtuk, hogy erősebben elhízott egyéneknél – különösen akkor, ha az obezitás metabolikus szempontból előnytelenebb formája áll fenn náluk – jóval kevesebb az agyi szürkeállomány mennyisége, ami az agyi képességek hanyatlásában is megmutatkozhat” – fogalmaznak a közlemény szerzői.

Ennek pedig azért van kritikus jelentősége, mert a szürkeállomány idegsejtekben, gliasejtekben és kapillárisokban gazdag agyi terület, melynek károsodása régiótól függően sokféle funkciót érinthet, többek között a tanulást, a memóriát, a kognitív képességeket, a figyelmet és az izomműködés kontrollját. Obezitás mellett a szürkeállományban hasonló elváltozásokat észleltek, mint időskori agyi atrófiában vagy Alzheimer típusú demenciában.

A vizsgálatban oki összefüggéseket kerestek az elhízás metabolikus szempontból három különböző (kedvezőtlen, neutrális és kedvező) típusával.

Az elhízás típusai a kutatók szerint

Kedvezőtlen típusú, ha a zsírlerakódás elsősorban a hasi régiót és a belső szerveket érinti, magas koleszterinszint, valamint a 2-es típusú cukorbetegség és a koszorúér-betegség fokozott kockázata kíséri.

Kedvező típusban a zsír elsősorban a csípőtájra rakódik és kevésbé érinti a belső szerveket, illetve kisebb a diabétesz és szívbetegség rizikója is.

A neutrális típusú elhízás nem mutat korrelációt a felsorolt betegségekkel.

A szerzők kiemelik, hogy a hasi zsír még viszonylag normális testsúly mellett is aggodalomra ad okot. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az elhízás egy komplex kórállapot, melyben leginkább a hasi régióban, illetve a belső szerveknek megfelelően felhalmozódó zsírszövet jár káros egészségi következményekkel.

A kutatási eredmények 336 ezer fő Egyesült Királyságban, biobankban tárolt adatain alapulnak, melyek szerint a testsúly minden három kilogrammnyi emelkedése 0,3 százalékkal csökkenti a szürkeállomány mennyiségét

A kutatók egyelőre nem találtak specifikus oki korrelációt demencia vagy stroke vonatkozásában, ezért ezen a téren további kutatások szükségesek. Az valószínűnek látszik, hogy a gyulladás és metabolikus eltérések játszhatnak szerepet abban, hogy obezitásban miért csökken a szürkeállomány mennyisége.

Miért fontos ez?

Az elhízottak száma világszerte emelkedik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint csaknem 2 milliárd ember él a Földön túlsúllyal, míg az elhízottak száma világszinten 650 millióra tehető. Az elhízás már a gyermekeknél megjelenik, az 5 évesnél fiatalabbak körében csaknem 40 millió gyermek minősül túlsúlyosnak vagy elhízottnak, miközben a 15–19 éves korosztályban számuk már meghaladja a 340 milliót. A WHO felhívja figyelmet arra, hogy a túlsúly és elhízás számos egészségi problémával mutat összefüggést, ezen belül a kardiovaszkuláris betegségekkel (kiemelkedően a szívbetegséggel és a stroke-kal), a cukorbetegséggel, a váz-izomrendszeri kórképekkel (pl. az arthrosissal) és bizonyos ráktípusokkal.