A központi idegrendszeri élénkítő hatású koffein – főleg egészségügyi kockázatainak - orvosi megítélése sokat változott, változik, illetve tarkabarka, aminek az oka részben az egyéni érzékenységek széles skálája, beleértve a mellékhatásait, valamint a tudományos eredmények esetenként nehéz általánosíthatósága éppúgy mint például a mérsékelt alkoholfogyasztás esetén. A koffeinnél pl. nem mindegy a fogyasztás formája (kávé /ezen belül milyen kávé/, tea, tabletta) - írja közösségi oldalán vezetett csoportjában Dobson Szabolcs szakgyógyszerész.
Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhatóság (FDA) és más szakmai szervezetek szerint napi 400-600 mg koffein nem káros a szív-és érrendszerre, sőt, vannak adatok arról, hogy a mérsékelt koffeinfogyasztás csökkenti a szív- és érrendszeri betegség kockázatát.
A koffein szív- és érrendszeri esetleges védőhatásának okát egy nemzetközit kutatócsoport a Nature Communication szaklap 2022 február 9-i számában fejtegette. Eredményeik szerint a koffein olyan biokémiai folyamatokat serkent, amelyek végső soron az LDL- (azaz „rossz”) koleszterin szintjének csökkenéséhez vezetnek. Ennek hátterében egy PCSK9 fehérje vérszintjét csökkentő hatás húzódik meg. Ez a fehérje csökkenti a máj képességét az LDL-koleszterin vérből történő eltávolítására, így szintjének csökkentése azzal jár, hogy a máj több LDL-koleszterint képes eltávolítani a vérből - idézi a cikket Dobson.
A koffein egy másik fehérje aktiválódását gátolja, aminek SREBP2 a neve, és ez utóbbi fokozza a PCKS9 fehérje vérszintjét, továbbá sok egyéb szívet érintő anyagcsere-betegségben játszik szerepet (pl. cukorbetegségben).
Megjegyzi még, hogy további kutatásokban olyan koffein-származékok lehetnek érdekesek, amelyek a koffeinnél célzottabban használhatók a fenti hatásra.