A most született döntés előzménye, W.O. magyar állampolgár - akinek bal szemén retinaleválás történt 1987 során, azóta a bal szemére nem lát - jobb szemén 2015 során zöldhályogot diagnosztizáltak. Az általa több magyar egészségügyi intézményben igénybe vett ellátások hatástalanok maradtak, és az érintett látótere egyre jobban beszűkült, a szemnyomás pedig folyamatosan magas értékeket mutatott.

A német beavatkozásért nem fizetett a magyar állam

Kapcsolódó

Majd 2016. szeptemberében felvette a kapcsolatot egy, a németországi Recklinghausenben praktizáló orvossal, akitől 2016. október 17-ére kapott időpontot orvosi vizsgálatra. Az orvos arról tájékoztatta W.O.-t, hogy a tartózkodását 2016. október 18-ig meg kellene hosszabbítania, amikor is adott esetben szemészeti beavatkozásra kerül sor. Időközben egy Magyarországon elvégzett orvosi vizsgálat megállapította, hogy a beteg szemnyomása jóval meghaladja az elfogadhatónak tekintett szintet. A 2016. október 17-i németországi vizsgálatot követően az orvos úgy vélte, hogy a szemészeti beavatkozást sürgősen el kell végezni a beteg vakságtól való megmentése érdekében, a 2016. október 18-án végrehajtott műtét sikeres volt.

Ezt követően a a magyar hatóságok elutasították a Németországban igénybe vett egészségügyi ellátással kapcsolatos költségek megtérítése iránti kérelmet, mondván: az ellátás olyan tervezett gyógykezelés volt, amelyre WO nem kapott a előzetes engedélyt.

A beteg a költségtérítés elutasítása miatt beperelte a Vas Megyei Kormányhivatalt, az ügyben eljáró Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság pedig arra a kérdésre várt választ az Európai Bíróságtól, hogy a rendeletekkel, a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvvel vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével ellentétes-e a magyar szabályozás, amely az minden esetben kizárja a másik tagállamban előzetes engedély nélkül igénybe vett egészségügyi ellátás megtérítését, függetlenül a beteg egészségi állapotától és a szóban forgó ellátás sürgős jellegétől.

Így döntött a bíróság

A szerdán meghozott ítéletében az Európai Bíróság (EB) kimondta: ítélkezési gyakorlata szerint a biztosított személy a valamely másik tagállamban nyújtott ellátás megkezdése előtt szabályszerűen kiadott előzetes engedély hiányában is jogosult arra, hogy az illetékes intézmény közvetlenül megtérítse számára a költségeket azon összegig, amelyet ezen intézmény rendesen akkor vállalt volna át, ha a biztosított személy rendelkezett volna ilyen engedéllyel. Ez a lehetőség különösen akkor nyílik meg, ha a biztosított személy sürgős ellátásban részesül.

A perbeli esetben az EB úgy találta, hogy a szemészeti beavatkozás sürgős volt. Ráadásul azt is megállapította, hogy a magyarországi előzetes engedélyezési rendszer a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül.

A magyar kormány érve szerint az ilyen korlátozás az egészségügyi ellátások optimális tervezését és a költségek ellenőrzését biztosítja, az bíróság kimondta: e követelményre csupán a kórházi ellátásoknál és a jelentősebb nem kórházi ellátásoknál lehet hivatkozni, azaz nem fogadható el az orvosi konzultáció esetén.

Ráadásul az EB szerint az olyan nemzeti szabályozás, amely előzetes engedély hiányában még a egyedi körülmények esetén is kizárja a költségek megtérítését, jóllehet egyébként teljesülnének az ilyen megtérítés feltételei, a szolgáltatásnyújtás szabadságának aránytalan korlátozását valósítja meg, és sérti az irányelvet - derül ki az ítéletből.