Párhuzamos egészségügyi válságok látszanak kibontakozni azoknál, akik átestek a koronavírus-betegségen, és ami talán a legriasztóbb, a fiatalokat éppúgy, ha nem jobban érinti ez, mint az időseket – írják a Financial Times szerkesztői pandémia utóhatásait fürkésző összesítésükben.

Jelenleg az egészségügyi rendszerek minden erejét az köti le, hogy legyűrjék a járványt, ami érhető, ám így nem jut energiája a mellékhatásként keletkező egészségügyi problémák kezelésére.

Kapcsolódó

Csak egy látszik biztosnak: a kormányoknak a következő években gyorsabban kell növelniük a rendszerekre költött költségvetési kiadásokat, mint azt korábban tervezték. Az egyik legnyilvánvalóbb következménye a betegségnek, illetve a bezártságnak a társadalmak mentális egészségének romlása lesz. A másik költséges probléma a rák kezelésében kialakuló elmaradások pótlásának kényszere. Miután mindkét területen nő a kellő ellátásban nem részesülő betegek száma, a járvány után sürgősen tenni kell valamit!

Miközben a rákbetegségek diagnosztizálásában és kezelésében kialakult elmaradás főként középkorú vagy idősebb embereket érint, a University of Surrey 259 diák körében végzett felméréséből kiderült, hogy a tavalyi lezárások idején a hallgatók 15 százalékáról 35 százalékára nőtt azok aránya, akik depressziótól szenvednek. Egy jóval nagyobb kutatás, az USA járványügyi hivatalának 79 ezer amerikait érintő vizsgálata azt találta, hogy szorongó vagy depressziós emberek aránya a 2021 februárját megelőző egy év alatt 36,4 százalékról 41,5 százalékra ment fel, és itt is főként a fiatalok mentális állapota romlott.

Súlyos elmaradások

Bár nincs olyan kormány a világon, amely meg tudná teremteni a feltételeket bárki számára mentális egészsége javításához, ám hosszabb távon nyilvánvalóan növelni kell az ezzel foglalkozó szakemberek számát. Ami pedig a rákellátást illeti, ezen területen súlyos elmaradások keletkeztek, miután tavaly hosszú ideig zárva voltak a diagnózisok felállítását segítő laborok és leállt az új gyógyszerek klinikai tesztelése. A kutatást az anyagi források elvonása hátráltatja.

A brit Cancer Research, az onkológiai kutatások legnagyobb finanszírozója az Egyesült Királyságban, úgy becsli, hogy három év alatt több mint 300 millió fontot veszít ez az orvosi ágazat azért, mert másfelé terelődtek a jótékonysági adományok. A kutatók szerint 18 hónapnyi elmaradás alakult ki a rákkutatásban. A hiány és az elmaradás behozása egyaránt kormányzati beavatkozásért kiált.

Csak az Egyesült Királyságban 4,4 millióval kevesebb diagnózist szolgáló teszt készült 2020-ban, mint 2019-ben és 44 ezerrel kevesebb beteg kezelése kezdődött el. A szakértők nagyon elnagyolt becslése szerint egy a rák esetén hét elmaradás a betegek kezelésében egy százalékkal rontja az esélyét annak, hogy nem élik túl a betegséget. Hosszabb távon mind a mentális betegségek, mint a rák kezelésében javulhat a helyzet azzal, hogy okulva a pandémia tapasztalatából erősödik a távorvoslás, a videokonzultáció és a távolról történő gyógyszerfelírás. A brit üzleti lap szerkesztői szerint azonban ehhez azonnal intézkedésekre van szükség mindkét területen.