Egy februári Nature cikkben a szerzők retrospektív módon elemeztet 70 éven át, propektíven gyűjtött adatokat. A 2308, a vizsgálat kezdetén nem demens résztvevő (átlagéletkor, 73 év; 56 százalékuk nő) 14 százalékánál (329) alakult ki 10 éven belül demencia; 6 százalékuk teljesítette a magány kritériumát - idézi a kutatást az Orvostovábbképző szemle online kiadása.

A számítások szerint a 10 éves demencia kockázata több mint 50 százalékkal magasabb a magányos felnőtteknél, mint a nem magányos korttársaiknál.

Kapcsolódó

Az Alzheimer-kór kockázati tényezőjének számító APOE-ε4 alléllal nem rendelkező, 80 évnél fiatalabb magányos résztvevők esetében a számítások még magasabb demencia kockázatot jeleztek. További elemzések szerint a magány a gyengébb végrehajtó funkcióval, alacsonyabb általános agytérfogattal és nagyobb mértékű fehérállomány károsodással mutatott kapcsolatot.

A JAMA Network Open múlt hónapban megjelent tanulmánya szerint az Egyesült Államokban az idős nők társadalmi elszigeteltsége és magányossága a súlyos szív- és érrendszeri betegségek 27 százalékkal magasabb kockázatával jár. Ebben a vizsgálatban 2011 és 2019 között gyűjtött adatokat elemeztek. A résztvevő 57.825 átlagosan 79 éves nő anamnézisében a vizsgálat kezdetén nem szerepelt sem szívinfarktus, sem stroke, koszorúér-betegség - írja az otszonline.

A több mint 186 762 személyév során összesen 1599 súlyos szív- és érrendszeri esemény következett be. A társadalmi elszigeteltség 8 százalékkal, a magány pedig 5 százalékkal növelte a súlyos kardiovaszkuláris események kockázatát.

Azoknál a nőknél, akik szociálisan erősen elszigeteltek, és nagyon magányosnak érezték magukat, 13–27 százalékkal nagyobb volt a súlyos szív- és érrendszeri események kialakulásának kockázata, mint azokkal a nőkkel, akiknél ez a két tényező nem fordult elő.

Aki magányos, ritkán boldog

A magány már évek óta tudományos kutatás tárgya. Egy időben pedig divattá vált életmódként megélni, felvenni ezt az új "életérzést" és a "belső szabadsághoz vezető utat", a "kitartás művészetét". A magány az új jóga, hirdették az életmód szervezők, és az igazságkeresők tömegei zarándokoltak és zarándokolnak el Camino de Santiago-ba, vagy zárkóznak el csendes menedékekre. Azok azonban, akik igazán magányosak, ritkán boldogok.

Némileg elvont értelemben a „magány” kifejezést úgy határozhatjuk meg, mint azt a kényelmetlen vagy mentálisan súlyosan kimerítő érzést, amely a társadalmi érintkezés kívánt mértéke és a valóság közötti nagy eltérésből fakad.

Dr. Julianne Holt-Lunstad (Brigham Young University in Provo) egyenesen azt állítja, hogy

a magány és a társadalmi elszigeteltség még nagyobb egészségügyi probléma, mint az elhízás.

Amint arról az Amerikai Pszichológiai Társaság washingtoni konferenciáján is beszámolt:

két nagy metaanalízis kimutatta, hogy a társadalmi elszigeteltség és a magány összefüggésbe hozható a korai halálozás fokozott kockázatával.

A magánytól szenvedők gyakrabban esnek depresszióba és folytatnak egészségtelen életmódot. A magány az Alzheimer-kór korai tünete lehet, egy tanulmány összefüggést talált a magány és az agyi amiloid terhelés között.

További részletek itt olvashatók.