Eredeti ötletet oszt meg olvasóival az európai menekültáradat megállítására Gideon Rachman, a Financial Times (FT) külügyi szakírója. A javaslat két pillérre épül: az egyik a görög adósságok és a bevándorlás problémájának egyidejű megoldása, a másik a második világháború utáni menekültválság kezelésének megismétlése.

A döntést gyorsan kellene meghozni, mert az elmúlt hetek politikai nyilatkozatai arról szóltak, hogy Európának egy-két hónapon belül radikális megoldásra van szüksége a bevándorlók megállítására. Ellenkező esetben szétesik a schengeni határmentes rendszer és ezzel a közös uniós gazdaság is.

Két válság, azonos szereplők

Az EU két komoly kihívással találta szembe magát az elmúlt egy évben: az egyik a görög probléma, a másik a bevándorlási hullám. Mindkettőnek ugyanaz a két ország a főszereplője: Görögország és Németország.

Berlin a görög krízis tavaly nyári csúcspontján majdnem kiszorította a dél-európai országot az eurózónából, mivel mindenáron el akarta kerülni, hogy adósságai elengedésével vagy újabb hitelekkel legyen kénytelen kisegíteni Görögországot a bajból.

Megoldhatatlan gondok

Most azonban maga is egy megoldhatatlan problémával néz szembe - akárcsak a görögök azzal, hogy képtelenek visszafizetni a GDP-jük 180 százalékához közelítő adóssághegyüket. Németország nem tud megbirkózni a területére érkezett több mint egymillió menekülttel és semmi kilátása nincs arra, hogyan kerülhetné el, hogy idén újabb hasonló tömegű menekültáradat árassza el.

Fontos részlet, hogy a bevándorlók túlnyomó része Görögországon át jut el Németországba.

A nagy biznisz

Itt az ideje kreatívan megközelíteni ezt a két problémát - véli az FT vezető szerkesztője. Egy diplomáciai csomagban össze lehetne kapcsolni a megoldásukat. Az üzlet lényege a következő lenne. Görögország elfogadná, hogy Macedónia uniós segítséggel lezárja északi határát, amivel megállítanák a menekültek beáramlását Európa szívébe.

Cserébe Németország beleegyezne a görög adósságok jelentős részének leírásába, továbbá hozzájárulna, hogy Athén kapjon jelentős EU-s támogatást a határain belül maradt menekültek ellátásához. Ezt követően a bevándorlókat ideiglenes uniós táborokba terelnék egyes görög szigeteken, amíg rendeződik a helyzet Szíriában, s így visszatérhetnek hazájukba.

Kétségek

Az első ellenvetés az lehet a tervvel kapcsolatban, hogy több százezer elcsigázott, kétségbeesett ember rekedhet a 11 milliós országban, amely maga is 25 százalékos munkanélküliségi rátával küzd. Az államadósság leírásával azonban az eurótagállamok - amelyek Németországot követve nyilván hozzájárulnának a leíráshoz - megtennék azt, amit az athéni kormány akar.

Ez lenne az ára annak, hogy a németek - és a többi európai ország is - megszabaduljon egy a görög problémánál sokkal súlyosabb gondtól: a menekültválságból fakadó súlyos feszültségektől. Az erőszakos cselekményektől, az idegengyűlölet erősödésétől, illetve az erre alapozó politikai erők előretörésétől.

Előnyök

Ha sikerülne a szigeteken ellenőrzött körülmények között, uniós pénzből ellátni az embereket, az lehetővé tenné, hogy az európai hatóságok és a civil szervezetek nyugodtan foglalkozzanak velük. Megszervezhetnék a gyerekek oktatását és adhatnának némi munkát a felnőtteknek is.

Egyesek azzal érvelhetnek, hogy immorális és illegális lenne a jelenlegi menekültszabályozás megváltoztatása, csakhogy ez nagy görög-német üzlet nélküli is csődöt mondott már, és utat nyitott az előtt, hogy elfogyott az uniós polgárok türelme a bevándorlókkal kapcsolatban.

Az új ötlet azonban lehetővé tenné, hogy Európa anélkül teljesítse a menekülteket megillető védelem nyújtásának kötelezettségét, hogy eközben felborulna lakóinak lelki egyensúlya.

Nem példa nélküli

Az FT cikke szerint van mintája a tervnek: nevezetesen a második világháború után kialakult menekülttáborok rendszere. Azokban is emberek ezrei találtak menedéket, amíg nem találkozhattak családjukkal, hogy azután eldőljön, merre indulnak. Tovább, új hazájukba vagy vissza a régibe. Többségükre az utóbbi sors várt.

Szíria újjáépítéséhez egyébként is szükség lenne az ország középosztályára, amelynek tagjai tömegesen menekülnek Európába.

Nincs más lehetőség

Van persze a tervnek kockázata is. Ha nem sikerül belátható időn belül rendezni a helyzetet Szíriában, akkor az ideiglenes menekülés tartóssá válhat, mint a palesztinok esetén. Ha esetleg így alakulnak a helyzet, akkor is megérné az ötlet megvalósítása, mert a döntéshozók és a társadalmak időt nyernének a kihívások újragondolására.

Az FT szakírója úgy véli, hogy az adósság-bevándorlók csere alapos áttekintése, illetve a részletek kidolgozása után minden gyakorlati, morális és jogi problémát meg lehetne oldani a javaslattal kapcsolatban. Másrészt Rachman megjegyzi: eddig nem hallott jobb megoldást egyik válságra sem.

Brüsszel a felét tervezi

Jean-Claude Juncker, az Európai bizottság elnöke a Telegraph tudósítása szerint maga is elő akar állni egy tervvel a menekültválság megoldására, amely lényegében az előbbi javaslat fele lenne. Lényegében lezárnák a görög macedón határt, amelyen csak útlevéllel rendelkező személyek kelhetnének át.

Görögország schengeni tagságát felfüggesztenék, amivel az ország az EU ütközőállamává válna annak ellenére, hogy az athéni kormány vehemensen ellenzi az ötletet. Az EU nyilván segítené anyagilag és máshogy e feladata ellátását. A hír szerint Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg, azaz az unió magországai készek keresztülverni a terv végrehajtását, hogy megmentsék a schengeni rendszer maradékát.

Szakértők szerint a javaslat azt bizonyítja, hogy Brüsszel levonta a tanulságokat korábbi kudarcaiból, nevezetesen, hogy nem tudta rávenni a kelet-közép-európai országokat a menekültek egy részének elhelyezésére. Most feláldoznák az egyik uniós tagállam egyéni érdekeit az EU egészének érdekében.