Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal jelöltje a franciaországi elnökválasztáson egy tévévitán már éppen távozóban volt, amikor meglátta, hogy utána Eric Zemmour, a legkeményebb radikális jobboldali jelölt következik. Hátrafordult és visszakiáltotta a közönségnek: Itt jön Zemmour, aki szét akar marcangolni engem. A háromórás politikai show fárad közönsége nevetéssel díjazta a poént, ami rámutat Mélenchon kampányának legfőbb titkára: jó érzékkel tudja felhívni magára a figyelmet.

A közvélemény-kutatások szerint arra is megvan az esélye, hogy meglepetésre bejusson a szavazás második körébe a biztos befutónak tekintett Emmanuel Macron államfő mellé – derül ki a Financial Times beszámolójából. A matek az április 10-ei első forduló előtt a következőképpen áll. Mélenchon a 2017-es elnökválasztáson közel 20 százalékot kapott az első fordulóban, szemben Macron 24 százalékával, a radikális jobboldal vezére, Marine Le Pen 21 százalékával és a mérsékelt jobboldali Francois Fillon 20 százalékával. Most azonban folyamatosan jön föl a felmérésekben.

Februárban sikerült lehagynia Zemmourt és a mérsékelt jobboldal idei indulóját, Valérie Pécresse-t. Márciusra 13 százalékos népszerűségi indexet ért el, szemben radikális jobboldal megosztottságával küszködő Le Pen 17 és Macron 30 százalékával. Messze még a befutó. Az 1789-es forradalommal Európa nagyhatalmai közül a francia társadalom hajlamos a leginkább arra, hogy egy radikális baloldali jelölt sikeres lehessen egy választáson. Az Egyesült Királyságban a hagyományos baloldal is centrista, Németországban a baloldal lényegében csak centrista koalíciós társsal tud kormányozni.

Balos program

Mélenchon nem keres kompromisszumot politikai ígéreteiben. Választási programja szerint garantálna minden francia állását, eltörölné az államadósságot, 62-ről 60 évre csökkentené a nyugdíjkorhatárt (amit Macron 65 évre emelne), visszacsinálná az infrastrukturális szektor vállalatainak privatizációját, radikálisan növelné a gazdagok adóját, eltörölné az örökségek 12 millió euró felett lévő részét, kiléptetné Franciaországot a NATO-ból, liberalizálná a migrációt (amit a radikális jobboldali jelöltek betiltanának) és állami monopóliummal legalizálna a marihuána forgalmazását.

 

A program bírálói szerint ha elnökké választanák a tőke menekülésre fogná Franciaországból, a javaslatok egyébként is megvalósíthatatlanok, ám ennek ellenére sok választó vevő rájuk, mert úgy érzik teljes szakítást jelentenének a fennálló renddel, amelynek társadalmi egyenlőtlenségei csípik a szemüket.

Putyin árnyéka

Az orosz invázió Ukrajna ellen rosszul jött a baloldali jelöltnek, ugyanis korábban Vlagyimir Putyin orosz államfővel szembeni szimpátiájának. Arról beszélt, hogy Moszkva erőszakoskodása más országokkal nem veszélyezteti a békét, nem fogják megszállni Ukrajnát és Oroszország éppen olyan megbízható gazdasági-politikai partner, mint az USA.

További gyengéje, hogy nehezen tűri a kritikát. Az öt évvel ezelőtti elnökválasztás után a rendőrség házkutatást tartott pártja kampányközpontjában, illetve a lakásán, miután az Európai Parlament támogatásának helytelen felhasználásával vádolták. A személyem szent, a parlament tagja vagyok – mondta, hozzátéve, hogy Maguk a köztársaság rendőrtisztjei, de én vagyok a köztársaság.

Mélenchon túlélte ezt a csapást és 70 évesen vélhetően utolsó választási csatáját vívja. A fiatal szavazókat vonzzák hozzá az olyan újítások, mint például hogy helyenként a hologramja van jelen a gyűlésein. Januárban Nantes-ban 360 fokban látható videóimázst közvetített magáról, amelyhez a nézőtérre szagokat is beáramoltattak. A második fordulóba akkor juthat be, ha el tudja hitetni magáról, hogy valódi esélye van erre, s így a másik két baloldali (a kommunista és a szocialista) elnökjelölt néhány százaléknyi támogatója is mellé áll.