Kínának büntetőlépéseket kell tennie Kanada ellen, ha Ottawa olyan intézkedéseket vezet be, amelyek akadályozzák a kínai acél és alumínium exportját a világpiacon - idézte a Reuters a pekingi Global Times című lapot. Ez az újság az országot irányító kommunista párt újságjához, a Zsenmin Zsipaóhoz tartozik, ám véleménycikkei nem feltétlenül tükrözik a kínai vezetés hivatalos álláspontját.
A szerkesztőségi vezércikk ledorongolja a kanadai kormányt azokért a jelzéseiért, amelyeket úgy értelmez, hogy Ottawa hezitál, hogy az USA vagy Kína mellé álljon a két gigantikus ország kereskedelmi vitájában. Ezzel Justin Trudeau miniszterelnök egy, a napokban tett megjegyzésére utal.
Lesz nemulass!
Trudeau azt mondta, hogy országának hatóságai meg fogják akadályozni az olcsó kínai alumínium és acél becsempészését az észak-amerikai piacra, azaz elejét veszik annak, hogy bárki így játssza ki az USA e két termékre kivetett büntetővámját. A kínai lap gyengéd hangütéssel kezdi erre adott válaszát. Eszerint Kanadának kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai vannak Kínával és a feleknek nincs egymással komoly vitájuk.
Az észak-amerikai ország minimális mennyiségű kínai acélt és szinte semmi alumíniumot nem importál Kínából. Ezt követően azonban megváltozik a cikk stílusa. A szerkesztők véleménye szerint Kanada gazdaságilag lényegében az USA gyarmata. Ugyanakkor mivel önző és kapzsi, ezért nem valószínű, hogy teljesen szakítana a kínai piaccal.
Az USA bőrébe bújva Kanada úgy viselkedik, mint egy ravasz kereskedő. A kínai emberek ugyan tisztelik a nyugati országokat, ám ahogy nő a kereskedelem ezek és Kína között, megmutatkozik ezen országok önző és fortélyos természete. Megvannak a felkészült teamjeink, amelyek képesek elbánni az ilyenfajta kis országokkal - jut el igencsak fenyegető befejezéshez a Global Times cikke.
Nem kéne!
Más jele is van annak, hogy a Donald Trump amerikai elnök hatalomra kerülése óta elindult kereskedelmi csatározások szenvedő alanyai elkerülhetetlenül a kisebb országok lehetnek. A garabonciás elnök például állítólag az Észak-Koreával folytatandó tárgyalások sikerétől teszi függővé, hogy milyen kivételeket tesz büntetővámjai alól Dél-Korea estén. Emellett még egy olyan igencsak erős gazdasággal rendelkező állam is elhasalhat, mint Japán.
Elemzők úgy látják, hogy Trump kétoldalú kereskedelmi szerződést akar rákényszeríteni Japánra ahelyett, hogy visszatérne a kettőjükön kívül számos további ázsiai országot magában foglaló csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményhez (TPP). Az elődje, Barack Obama idején előkészített megállapodásból 2017. januári beiktatása után azonnal kiléptette az USA-t, mondván: a TPP előnytelen az országának.
Úgy tűnik, azonban, hogy Japánban nem így látják. Aszó Taró pénzügyminiszter pénteken kijelentette, hogy a szigetországnak nem kellene kétoldalú megállapodást kötnie az USA-val. Trump azt akarja, hogy ez "orvosolja" Japán kereskedelmi többletét, ám Taró szerint folytatni kellene a második világháború utáni folyamatot, amelyben a világ országai többoldali kereskedelmi megállapodásokat kötnek egymással. A miniszter szerint az elmúlt évben az USA nélkül is sikerült előrelépni a TPP bevezetésében.
A fotó forrása: Stocksnap