Nagy taps fogadta Kijevben azt a hírt, hogy az állami tulajdonban lévő Ukreximbanknak sikerült megállapodnia hitelezőivel 1,5 milliárd dollárnyi adóssága átalakításáról - jelentette a Reuters. A kormány az első fecskét látja ebben az egyezségben, amelyet követik a továbbiak egészen addig, amíg meg tudnak szabadulni a teljes államadósság jelentős részétől. Ezt a nem csekély feladatot a Nemzetközi Valutaalap támogatását élvező hitelprogram keretében kell megoldaniuk.

Az államcsőd szélén álló Ukrajna nemrégiben kezdett tárgyalásokat a magánhitelezőkkel - bakokkal, befektetési alapokkal - 15,3 milliárd dollár értékű államkötvénye, illetve állami garanciát élvező adóssága feltételeinek módosításáról. Az IMF 40 milliárd dolláros hitelprogramjának feltételei szerint ugyanis az ukránoknak június közepéig meg kell szabadulniuk ettől a tartozástól. Ez a feltétele annak, hogy megnyíljon a Valutalap 17,5 milliárdos hitele, továbbá hozzáférjenek az USA-től és az EU-tól kapott kölcsönökhöz is.

Engedjék el!

A tárgyalások azonban eddig alig haladtak előre. A hitelezők egy csoportja, amelynek tagjai összesen kilencmilliárd dollárt követelnek az ukrán államtól, a Templeton alap vezetésével összeálltak érdekeik hatásosabb védelme érdekében. Kijev azt várja tőlük, hogy látva az ország reménytelen pénzügyi helyzetét mondjanak le tőkekövetelésük egy részéről is - azaz ne csupán a kamatról, illetve ne csak a futamidő meghosszabbításába menjenek bele -, ám ez az ötlet eddig süket fülekre talált.

Az Ukreximbank esete azonban jó hír az ukrán vezetésnek, ugyanis eddig ez a pénzintézet az ügyben érintett egyetlen adós, amelynek sikerült valamit elérnie. Hitelezői meghosszabbították a kezükben lévő 2015-ös, 2016-os és 2018-as állampapírok futamidejét. A pénzügyminisztérium üdvözölte az egyezséget, ám jelezte, hogy a többi adósság ügyében továbbra is azt várják a magánbefektetőktől, hogy engedjék el ennek egy részét. Az nem derült ki, hogy elértek-e előrelépést a magánhitelezőkkel folytatott tárgyalásokon.

Felhatalmazás a nem fizetésre

A kijevi parlament mindenesetre egy hete bekeményített: engedélyezte a kormánynak, hogy szükség esetén tartsa vissza a hitelezőknek járó törlesztőrészleteket. A jogszabály akkor lép életbe, ha Petro Poroseno államfő aláírja. A hitelezők többsége nyugodtan reagált erre a fejleményre, Oroszország azonban meglehetősen idegesnek látszik.

Moszkva azonnal jelezte, hogy beperli Kijevet, ha nem kapja vissza hárommilliárd dolláros kölcsönét, amelyet még az előző, oroszbarát rezsimnek nyújtott. Szakértők szerint viszont a parlament éppen az előtt akarta megnyitni az utat, hogy elhalaszthassák az orosz hitel törlesztését. Végül is a kölcsön felvétele óta sokat változott a helyzet, például Moszkva elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet.