Az amerikai pénzügyminisztérium friss adatai szerint májusra egybillió (ezermilliárd) dollár alá, 980 milliárd dollárra esett a kínai kézben lévő amerikai államkötvények állományának értéke. Ez 23 milliárd dolláros csökkenés áprilishoz képest és mintegy 100 milliárd dollárral, azaz 9 százalékkal alacsonyabb érték, mint egy évvel korábban. 2010 májusa óta ez az első eset, hogy a kínai kézen lévő amerikai állampapírok értéke ezermilliárd dollár alá csökkent, s jelenleg már japán tekinthető az amerikai költségvetés legnagyobb finanszírozójának 1,2 milliárd dolláros állományával – írja összefoglalójában a CNBC.com.

Esett az ár is, el is adtak

A csökkenés alapvetően két folyamat eredője. Az egyik, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed olyan kamatemelési hullámba kezdett a vágtató infláció megfékezésére, amire a 1981 óta nem volt példa. Az emelkedő kamatok emelkedő kötvényhozamokat hoznak magukkal, ezek pedig csökkenő kötvényárfolyamokat jelentenek. Az árfolyamcsökkenés mellett azonban a kínaiak nettó eladók is voltak, akárcsak a japánok – számolt be a Reuters. A hírügynökség beszámolója szerint azonban májusban az eladások üteme már lassult az év korábbi hónapjaihoz képest.

Kapcsolódó

Nem segített valószínűleg az sem, hogy a kínai vezetés hosszabb ideje dolgozik azon, hogy az ország pénzügyi rendszerét és gazdaságát függetlenebbé tegye a dollár alapú elszámolási rendszertől. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a két ország gazdasági és politikai kapcsolatai az elmúlt években egyre több konfliktussal vannak terhelve. A Trump-kormányzat annak idején a kereskedelmi háború meghirdetésével ugyan nem tudta szétválasztani a két ország ezer szállal összekapcsolódó gazdaságát, azonban számos kulcsterületen elérte, hogy ezek a kapcsolatok gyengültek. Már jóval a Covid-19-es világjárvány globális ellátási láncokat szétziláló berobbanása előtt amerikai részről egy csomó intézkedés született a kínai cégekkel szemben, beleértve az amerikai tőzsdéken jegyzett kínai cégekkel szembeni korlátozásokat.

Már korábban le akartak válni

A kínai vezetés már 2020-ban komoly veszélyforrásnak látta az ország függését a dolláralapú elszámolási rendszertől. Akkor, a hongkongi tüntetések idején, amikor Kína agresszív eszközökkel erősítette politikai és gazdasági ellenőrzését a város felett, a kínai vezetés reális veszélyként számolt azzal, hogy az amerikaiak pénzügyi szankciókkal sújtják az országot. Ezen szankciók között felmerült - elméleti és nukleárisnak említett lehetőségként - az is, hogy esetleg elkoboznák a kínai kézen lévő amerikai állampapírokat.

Azt, hogy a kínaiak félelmei nem teljesen alaptalanok, jól mutatják az Oroszországgal szemben Ukrajna lerohanása után meghozott szankciók, amelyek között szerepelt például az orosz jegybank külföldön tartott devizatartalékainak lefoglalása is.