Az Egyesült Államokban megtartott elnökválasztásokat és félidős választásokat Donald Trump volt elnök 2016-os színre lépése óta meghatározták a csalási vádak, a szavazási rendszerek ellen irányuló támadások. Szakértők bár tudták, hogy a félidős választásokat kisebb figyelem övezi, ezért a 2020-ashoz, vagy a 2016-os hitelességi problémák nem lesznek, de az mindenkit meglepett, hogy míg két éve óriási vitákat váltott ki, hogy lassan számolják a szavazatokat Nevadában, Arizonában vagy éppen a rozsdaövezeti államokban (például a most is főszerephez jutó Wisconsinban és Pennsylvaniában), most semmilyen támadás nem érte a szavazatszámlálókat.

Azonban ezzel együtt idén is volt két csalási vád: Kari Lake arizonai republikánus kormányzójelölt azonnal szabálytalanságot kiáltott, amikor kiderült, hogy az államban több szavazógép sem működött. A republikánus vezetésű Maricopa megyében (Arizonában) kedden egy sor technikai hiba zavarta meg a szavazatszámlálást körülbelül minden negyedik szavazóközpontban, ami újra felszította a jobboldali médiában a választási csalás vádjának parazsát. A probléma a megye 223 szavazóközpontja közül mintegy 60-ban érintette a szavazatszámláló gépeket.

Kapcsolódó

Kedd délután már a helyi vezetők közölték, hogy sikerült elkülöníteni a problémát: a nyomtatók nem tettek elég sötét jelöléseket a szavazólapokra, és hogy nem szoftveres problémáról van szó. Bill Gates, a Maricopa megyei felügyelőbizottság elnöke és Stephen Richer, a megye jegyzője - mindketten republikánusok - azt mondta, hogy a problémák kiábrándítók, de a választók továbbra is leadhatják szavazataikat, és senkitől sem tagadták meg a szavazást. Kari Lake ezzel együtt is folytatta a vádaskodásait, kihasználva, hogy helyi idő szerint reggel 7-ig nem folytatódik a szavazatok számlálása, szakértők pedig a végeredményt csak több nap múlva valószínűsítik.

A 2020-as eredményt tagadó vagy megkérdőjelező további szenátorjelöltek közé tartozik a republikánus Blake Masters, aki szintén Arizonában indult. Masters még a választás előtt is megismételte azt a két évvel ezelőtti állítását, hogy szerinte Trump nyert 2020-ban. Adam Laxalt Nevadában, aki kiemelkedő szerepet játszott a Trump-kampány jogi erőfeszítéseiben, hogy az államban eltöröltessék a választási eredményeket az elnökválasztáskor, most is panaszkodott a lassú szavazatszámlálásra. Egyelőre Laxalt szűken vezet a demokrata szenátorjelölttel szemben, de itt pont a Las Vegas környékéről érkező szavazatokat számolják, ahol jobban teljesíthetett Catherine Cortez Masto. Itt megismétlődhet, ami 2020-ban, hogy a lassú számlálásnál folyamatosan felzárkózó demokratákat csalással vádolják majd a jobboldalról.

Izgalmas a kérdés, mert még a listán van Wisconsin, amely idén is csatatérállam, ahogy 2016-ban és 2020-ban is az volt. Itt egyelőre vezet a republikánus Ron Johnson, de csak 31 ezer szavazattal előzi a demokrata Mandela Barnest. Itt még körülbelül 165-170 ezer szavazatot kell megszámolni, ráadásul ismét a városokban – ahol a baloldal hagyományosan erősebb – kell még dolgozniuk a választási bizottságoknak.

Georgiában igazából az már biztos, hogy lesz második forduló – szinte kivételnek számít, hogy az államban van egy 50 százalék plusz egyszavazatos győzelmi küszöb –, amelyet egy hónap múlva tarthatnak meg. Raphael Warnock demokrata jelölt vezet 19 ezer szavazattal, ahogy az elnökválasztáskor, úgy itt sem várható, hogy átfordulna az eredmény. 

Tehát összességében az már biztos, hogy miközben Arizonában, Nevadában, Wisconsinban és Georgiában még nem lehet győztest hirdetni, addig a Demokrata Párt 48 szenátori pozícióval rendelkezik, míg a Republikánus Pártnak 47 helye már biztosan van.

A képviselőházi végeredmény egy hét múlva lehet meg

A Demokrata Párt azt az érzést ismerheti meg, amelyre nem sokan számítottak: a reményt. Összesen 63 képviselői körzetben nem hirdettek még eredményt, de valószínűtlennek tűnik, hogy 5-6 képviselői helynél többel kapjanak ki a Republikánus Párttól. Sőt, 34 olyan körzet van, ahol valódi esélyük van arra, hogy nyerjenek, így akár az sem teljesen kizárható, hogy megőrizhetik az alsóházi többségüket. Ez mindettől függetlenül elég valószínűtlen (19 százalék esélyük maradt egy ilyen forgatókönyvre), de ahhoz képest, hogy azt valószínűsítették, hogy vörös előretörés jöhet, és a 435 versengő hely kétharmadát is elveszítik, bőven túlteljesítették a várakozásokat.

Ennek két oka is van: az egyik az, hogy a Joe Bidennel szembeni gazdasági elégedetlenséget nem sikerült szavazatokra váltani, a másik pedig az, hogy a Legfelsőbb Bíróság Roe v. Wade ügyben hozott abortusztilalmat lehetővé tevő ítélete bőven jobban mozgatta meg a szavazókat, mint a magas infláció.

Az NBC News kutatása szerint a választók 32 százaléka mondta csak azt, hogy az infláció a legfontosabb tényező, amely befolyásolja, hogy elmegy szavazni és kire fog voksolni. Mint ismert az Egyesült Államokban 40 éves csúcsok közelében mozog a fogyasztói árindex emelkedése, emiatt sokan várták, hogy meghatározó téma lesz a választásokon. Azonban mivel alacsonyak a munkanélküliségi mutatók az USA-ban, így a gazdasági témák háttérbe szorultak. Jól mutatja ezt, hogy a jelenlegi csatatérállamokban, például Nevadában is csak 4,4 százalék a munkanélküliek aránya, de Pennsylvaniában is csak 4,1 százalék volt.

A Demokrata Párt ezzel együtt azzal számolhat, hogy elveszítik az alsóházat 220-215 arányban a félidős választáson. Ez azt jelenti, hogy a republikánusoknak 2-vel több helyük lesz az 538 fős képviselőházban. Ez egy menedzselhető veszteség is lehet – az Egyesült Államokban a kétpárti rendszerben nincs igazi pártfegyelem, és rendre saját párttöbbségükkel szemben szavaznak a politikusok. Viszont így is a legnagyobb örömük az lehet, hogy Donald Trumppal már nem kell 2024-ben megküzdenie a jelöltjüknek, mert a volt elnök által támogatott jelöltek túlnyomó többsége vereséget szenvedett.