Az oroszok még tavaly december 17-én nyújtották be követeléseiket, külön-külön a NATO és az Egyesült Államok felé. Ezekben arra szólították föl a szövetséges erőket, hogy ne "terjeszkedjenek" tovább kelet felé, és legfőképpen adják írásba, hogy több tagja nem lesz a NATO-nak, különösen kiemelve Ukrajnát, aminek határvidékén több mint 100 ezer katonát állomásoztatnak azóta is. A követelések gyakorlati okokból is betarthatatlanok, az idő visszapörgetését igényelnék, de a NATO már elvből sem mondana le, a csatlakozni kívánók felé gyakorolt "nyitott kapuk" hozzáállásáról.

Több hét latolgatás, és némi orosz asztalcsapkodással később, Antony Blinken amerikai külügyminiszter január 26-án tartott sajtótájékoztatót arról, hogy elküldték válaszuk az orosz követelésekre, tartalmából viszont csak annyit árult el, hogy Ukrajna NATO csatlakozását nem fogják tiltani. Akkori elmondása szerint az elküldött dokumentumban egy diplomáciai utat vázoltak föl, ami segíthet a konfliktus de-eszkalációjában. A frissen kiszivárgott anyag alátámasztja a múlthéten elhangzottakat.

Készek az alkura

A válaszok tartalmát az El Pais nevű spanyol lap szerezte meg és tette közzé szerdán, egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktorral tarott közös sajtótájékoztatójukon azt állította, az nyugatiak figyelmen kívül hagyták követeléseiket. A Pentagon szóvivője, John F. Kirby tagadta, hogy ők hozták volna nyilvánosságra a dokumentumot, de rögtön igazolta azok hitelességét.

Az El Pais szerint a fő különbség a két dokumentumban az, hogy az amerikai válaszban hajlandóságot mutatnak arra, hogy az oroszok által emlegetett "biztonság oszthatatlansága" mentén kommunikáljanak a jövőben. Ehhez ugyan maguk az oroszok sem tartják magukat, de az elv arról szólna, hogy egyik állam sem növelheti biztonsági kapacitását egy másik állam biztonságának rovására. Az oroszok szerint Ukrajna NATO-ba való belépése direkt fenyegetés lenne, hiszen onnantól rakétákat telepíthetnének a területére.

A rakétékban rejlik a kulcs

A Political Capital szerdán tartott szakértői paneljén többek között ezt is érintették, mint lehetséges tárgyalási pont. Sz. Bíró Zoltán oroszszakértő elmondta, hogy a Kreml által kiemelt rakétaállomásokon csak robbanófej nélküli, kinetikus elfogórakéták vannak telepítve, amiknek az a feladata, hogy esetleges támadásnál még a levegőben ütközzenek a közelítő ellenséges rakétával. Azt mondta ennek felülvizsgálhatóságát például jogosan várhatná el Oroszország, és a nyugati szövetségesek is nyitottak lennének rá.

Lényegében ez olvasható ki a nyilvánosságra került anyagból is, ami a középtávú és nukleáris rakéták számának csökkentése mellett, egy kölcsönös átláthatósági mechanizmust javasol, hogy a két fél ellenőrizhesse egymás választott támaszpontjait. A Kreml szóvivője Dimitrij Peszkov szintén tagadta, hogy ők lennének a felelősek az El Pais értesüléséért, míg Putyin egyik pártkatonája, Vlagyimir Dzsabarov kifejezetten "szégyentelennek és felelőtlennek" nevezte a szivárogtatást.