Londonnak április 12-ig, vagyis jövő péntekig tudatnia kell az Európai Unióval a brexitfolyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy e tervek alapján kéri-e ennek a határidőnek a meghosszabbítását.

A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha a brit kormány nem kéri a határidő meghosszabbítását, vagy az EU nem egyezik bele a kilépés további halasztásába, a brit EU-tagság jövő pénteken, a brexit feltételrendszeréről kidolgozott, ám a londoni alsóház által háromszor is elutasított megállapodás életbe lépése nélkül megszűnhet.

Theresa May már kedd esti televíziós beszédében jelezte, hogy a brexit további halasztására van szükség a megállapodás nélküli kilépés elkerülése végett. Az alsóházban szerda éjjel minimális többséggel, 313:312 arányban elfogadott indítvány azonban kötelezővé is teszi Maynek a halasztás kezdeményezését.

Az alsóházban jóváhagyott kezdeményezést - amelyet Yvette Cooper, az ellenzéki Munkáspárt egyik befolyásos képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke terjesztett elő - a törvényhozás felső kamarájának, a Lordok Házának is el kel bírálnia, de ez várhatóan csütörtökön megtörténik, és ezután az indítvány törvényerőre emelkedik.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához szükséges azonban az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása is. A brit EU-tagság az eredeti tervek alapján múlt pénteken megszűnt volna, de Theresa May a brexitmegállapodás sorozatos alsóházi elutasításai nyomán kialakult patthelyzet miatt kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig.

A márciusi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a brexitegyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis múlt pénteken közép-európai idő szerint éjfélig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.  A brexitmegállapodást az alsóház azonban éppen pénteken vetette el harmadszor is, és ezután lépett életbe az EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő.

Kedd esti televíziós nyilatkozatában Theresa May egyenes utalást tett arra, hogy London legfeljebb az EU által a brexitmegállapodás elfogadása esetére megállapított május 22-i határidőig kérné a kilépési határidő meghosszabbítását, annak érekében, hogy az Egyesült Királyságnak ne kelljen részt vennie a másnap kezdődő európai parlamenti választásokon.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament szerdai brüsszeli plenáris ülésén azonban kijelentette, hogy csak akkor lehet szó ilyen rövid idejű haladékról, ha a brit parlament alsóháza legkésőbb április 12-ig elfogadja a kilépési megállapodást.

Juncker szerint a megállapodás nélküli brexit "most már rendkívül valószínű".

Hasonló véleményének adott hangot szerda este a Bank of England kormányzója is. Mark Carney a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy most már "riasztóan magas" a megállapodás nélküli brexit kockázata.

A brit jegybank vezetője "teljes képtelenségnek" nevezte hivatali elődje, Lord Mervyn King volt jegybanki kormányzó minapi kijelentését, amely szerint a megállapodás nélküli kilépés "könnyedén kezelhető lenne". A Bank of England nemrégiben a szabályozatlan brexit súlyos recessziós kockázataira is felhívta a figyelmet.

A jegybank által kidolgozott, néhány hete bemutatott legrosszabb stresszhelyzeti szimulációs modellek arra vallanak, hogy a brit hazai össztermék (GDP) akár 8 százalékkal is zuhanhat, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. Ez sokkal súlyosabb recesszió lenne annál, mint amelyet a brit gazdaság a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság alatt átélt: a brit GDP-érték a válság előtti utolsó csúcspont és az akkori ciklus mélypontja között összesen 6,25 százalékkal zuhant.

A Bank of England a 88 oldalas tanulmányban hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szimulációs forgatókönyvei nem előrejelzések, azt jelzik, hogy mi minden történhet megállapodás nélküli brexit esetén, és nem azt, hogy mi fog történni a legnagyobb valószínűséggel.