Közel egymilliárd márkát fizetett 1968 és 1989 között a kommunista Romániának az NSZK azért, hogy engedélyezzék a szászok és a bánsági svábok kitelepedését - idézte a német közszolgálati rádió A szabadság ára című riportját a romániai sajtó.

A második világháború után mintegy 400 ezer német ajkú kisebbség élt Romániában, akiket a kommunista rezsim Hitler kollaboránsaiként, ellenségként kezelt és vagyonukat elkobozták. A német kormány és a securitatea között Heinz-Gunther Huesch ügyvéd közvetített, aki így közel 210 ezer személy szabadságát segített megvásárolni.

A kitelepülőkért 1970-ig végzettségük függvényében megállapított fejpénzt kellett fizetni: a román kommunista rezsim 1800 márkát kért egy háztartásbéli nőért vagy gyermekért, az egyetemi hallgató már 5500 márkába került, míg egy akadémikus 11 ezer márkát ért. Később a két fél megegyezett, hogy az egyszerűség kedvéért minden áttelepülőért 8 ezer márkát fizet az NSZK. Huesch szerint a hivatalos összegek mellett csúszópénzt kellett fizetni a securitatea embereinek, a diktátor pedig rendszeresen vadászfegyvereket kapott ajándékba.

Az 1989-es rendszerváltásig összesen 225 ezer német és sváb hagyta el Romániát, áttelepítésük egymilliárd márkába került az NSZK-nak - állítja a dradio.de. Ceausescu-rezsim bukása után folytatódott a németek kivándorlása, a 2001-es népszámláskor 60 ezeren, tíz évvel később már csak 27 ezeren vallották magukat németnek Romániában.