Magyarország szeretné elérni, hogy az ország energiabiztonságának érdekében az eddiginél több orosz földgáz érkezzen az országba - mondta pénteki állami rádiós interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök jövő héten találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel a földgázon kívüli egyéb, elsősorban gazdasági kérdésekről fog tárgyalni.

"A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben soha nem érte még olyan támadás hazánk szuverenitását, mint a múlt héten: Vlagyimir Putyin orosz elnök arra szólította fel Magyarországot, hogy hagyja el a NATO-t. Az éppen Ukrajna megszállását fontolgató Oroszország arra kér minket, hogy áruljuk el szövetségeseinket, mondjunk le szuverenitásunkról, és tegyük hazánkat katonailag védtelenné. A képtelen felszólítást követően a hazánk szövetségeseivel szemben mindig oly’ hangos magyar miniszterelnök néma maradt. Nincs szuverenitásféltő szabadságharc és kardcsörtetés, csak egy repülőjegy Moszkvába. Nem véletlen, hogy mára az Európai Parlament, a V4-ek és a szövetségeseink is nyugtalanok a találkozó miatt, ebben a feszült helyzetben pedig árulás Moszkvába menni" - írják az ellenzéki pártok közleményükben.

Kapcsolódó

Az Egységben Magyarországért azt követeli Orbán Viktortól, hogy nyugtassa meg hazánk joggal zúgolódó szövetségeseit, mondja le moszkvai látogatását és tegye egyértelművé: “nem leszünk gyarmat”; Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-ban van! - áll a közleményben, amit Dobrev Klára (DK), Donáth Anna (Momentum), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Ujhelyi István (MSZP), Schmuck Erzsébet (LMP) és Szabó Tímea (Párbeszéd) jegyez.

Orosz külügy: a NATO-erőknek ki kell vonulniuk a kelet-európai országokból

A nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása - közölte az MTI szerint pénteken az orosz külügyminisztérium. Moszkva szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz."Kezdeményezéseink egyik alapeleme tudatosan nagyon egyértelmű, és nem engedi meg a kettős értelmezést. A külföldi erők, műszaki felszerelés és fegyverek kivonásáról, valamint egyéb lépésekről van szó, azzal a céllal, hogy visszatérjünk az 1997-es konfigurációhoz azon országok területén, amelyek akkor még nem voltak NATO-tagok. Ez Bulgáriára és Romániára is vonatkozik" - állt az orosz minisztérium közleményében.Az Oroszország és a NATO és által 1997 májusában aláírt alapokmányban a felek megerősítették, hogy nem tekintik ellenfélnek egymást, és megállapodtak, hogy létrehozták a konzultáció, a koordináció és a közös fellépés mechanizmusát. 1999-ben Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozott a szövetséghez, 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia.A NATO-nak jelenleg 30 tagállama van és a szövetség kitart a "nyitott ajtók" politikája mellett.Az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz szerződéstervezet formájában eljuttatott orosz garanciaigények Moszkvának azt az elvárását tartalmazzák, hogy a NATO ne vegyen fel újabb tagokat a posztszovjet térségben, az Oroszországgal határos területekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és a NATO katonai infrastruktúráját fejlesszék vissza az 1997-es állapotokra.