Az EKB 25 tagú kormányzótanácsának túlnyomó többsége a héten nyilvánosan nyilatkozott, és többen a második egymást követő 75 bázispontos kamatemelés mellett kardoskodtak – írja a Bloomberg.
Néhány döntéshozó továbbra is óvakodik attól, hogy elsiesse a hitelfelvételi költségek emelését, mivel az ukrajnai orosz invázió által kiváltott energiaválság egyre közelebb hozza a recessziót a 19 tagú valutablokkban.
A pénteki fogyasztói áradatok azonban a cselekvés szükségességét hangsúlyozták, mivel szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest rekord mértékű, 10 százalékos emelkedést mutattak.
Az EKB döntéshozói, akik a jövő havi döntésre vonatkozó számot javasoltak, mindannyian 75 bázispontos kamatemelést említettek.
Christine Lagarde elnök azzal indította a hetet, hogy az Európai Unió törvényhozói előtt megismételte, hogy az EKB következő "több ülésén" emelni fogják a hitelfelvételi költségeket - még akkor is, ha a gazdasági aktivitás várhatóan "jelentősen lelassul".
Míg a monetáris politikai pályát nem fejtette ki részletesebben, néhány kollégája kevésbé volt visszafogott.
Még mielőtt az Eurostat nyilvánosságra hozta volna a legutóbbi inflációs rekordot, a lett Martins Kazaks és a litván Gediminas Simkus is azt mondta a Bloombergnek, hogy ők is egy újabb háromnegyed pontos emelés felé hajlanak, csatlakozva osztrák, szlovén és szlovák kollégáikhoz.
Az észt Madis Muller "valami hasonlót" szeretne, mint az EKB eddigi két lépése - 50 és 75 bázispont -, és ezt az érzést osztja a finn Olli Rehn is. Mások tartózkodtak a számszerű preferenciáktól, de "határozott cselekvésre" szólítottak fel - köztük Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke is.
Volt némi visszatetszés: Philip Lane vezető közgazdász szerint még túl korai lenne dönteni a következő kamatemelés nagyságáról, és odáig ment, hogy azt mondta, hogy a spekuláció "nem különösebben hasznos". A portugál Mario Centeno óva intett a gyors lépésekkel szemben, amelyeket később esetleg vissza kell vonni.
A befektetők azonban tudomásul vették az általános hangnemet, és október 27-re 75 bázispontos emelést áraztak be.
Ezen túlmenően a bizonytalanság továbbra is fennáll. A legtöbb tisztviselő azt mondta, hogy készek a hitelfelvételi költségeket a semleges kamatláb fölé tolni, amely sem nem ösztönzi, sem nem korlátozza a gazdasági tevékenységet, ha az infláció indokolttá teszi ezt a lépést.
Bár a többség nem volt hajlandó megmondani, hogy hol fog tetőzni a monetáris szigorítási ciklus, egyikük mégis megtette. Pablo Hernandez de Cos és az általa vezetett Spanyol Nemzeti Bank becslése szerint egy 2,25 és 2,5 százalék közötti úgynevezett végkamatláb 2024 végére az inflációt az EKB 2 százalékos célértékére csökkentené.
Az októberi döntés előtt a jövő héten az EKB mérlegének zsugorításáról lesz vita, amikor a döntéshozók Cipruson gyűlnek össze egy felzárkóztató megbeszélésre. Lagarde hétfőn óvatosnak tűnt a folyamat túl gyors megkezdésével kapcsolatban, bár mások inkább azt szeretnék, ha ez hamarabb történne.